Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Gyakran előfordul, hogy többszöri kudarc után sikerül csak felismernie a kerttulajdonosnak, hogy a zöldségek azért nem teremnek meg a kiskertben, mert nem jó minőségű a talaj. De mit is lehet tenni a javítás érdekében? Nézzük meg először, melyek azok a helyzetek, amikor talajjavításra van szükség. Vannak olyan esetek, amikor ugyan jó minőségű a föld, de a terület olyan helyen van, ahol nem kap elegendő napsütést, például egy erdős rész mellett helyezkedik el, és emiatt fél napon keresztül árnyékolva van. A másik helyzet, ha a föld ugyan kap napsütést egész nap, de olyan a fekvése, hogy megáll rajta az esővíz.
Ha nem ez a két opció áll fenn, akkor lehet, hogy egyszerűen csak kimerült a föld, mert például nem trágyáztuk eleget (a trágyázás fontos, mert a zöldségtermesztéssel rengeteg tápanyagot kiveszünk a földből, ezt pedig folyamatosan pótolnunk kell). A legrosszabb helyzet az, amikor a föld egyáltalán nem alkalmas zöldségtermesztésre, ekkor viszont felesleges javítással próbálkoznunk, és jobb ha lemondunk róla.
Ha javítani akarjuk a földünk talaját, figyeljünk arra, hogy az sem jó megoldás, ha túl sok mennyiségű trágyát viszünk vissza, ha ugyanis többet költünk a földre, mint amennyiért termelünk rajta, akkor az már nem éri meg. Ezért mindig mérlegeljük, hogy mennyi tápanyagot érdemes ténylegesen visszapótolnunk. Ha a trágyázás már nem elegendő, akkor az is jó megoldás lehet, ha markolóval kiszedjük a föld tetején található 50 centiméter vastag talajt, és jó minőségű erdei földet hozatunk helyette. Ha ezt utána folyamatosan trágyázzuk, akkor nem lesz vele gond, és alkalmas lesz zöldségtermesztésre.
Összegezve tehát két variácó van a talaj minűségének javítására. Vagy kicseréltetjük a földet, vagy pedig megtrágyázzuk. Nagyon fontos azonban, hogy a szerves trágya, illetve a talajfelszín lassan lebomló szerves anyaggal való takarása hatékonyabb talajjavító módszer, mint ásványi anyaggal trágyázni.
Azt azonban tartsuk szem előtt, hogy ha eleve nem jó a földünk vízelvezetése, és megáll rajta a csapadék, akkor ne pazaroljunk időt a javítására, mert valószínűleg a talaj mélyebb rétegeivel is baj van. Ebben az esetben ugyanis a földünk valószínűleg nem alkalmas zöldségtermesztésre, a zöldségeknek ugyanis minimum egy méter mély jó minőség földre van szükségük.
