Kovács Nóra • 2020. január 16. 07:20
Nagyon enyhe volt, és az optimálistól mindenképpen elmaradt a tavaly novemberi és decemberi időjárás, ez azonban már egyre kevésbé számít szokatlannak - tájékoztatta az agrárszektor.hu-t Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Hozzátette, az utóbbi 10-15 évben sokkal gyakoribbak az érdemi hótakaró és fagyok nélküli telek, ami kedvez a kártevőknek és kórokozónak, a több hétig tartó kemény mínuszok hiánya miatt ugyanis az áttelelő alakjaik nem pusztulnak el.
Az évről évre egyre szélsőségebb időjárás, illetve az egyre enyhébb telek miatt kíváncsiak voltunk rá, milyennek kellene lennie az ideális őszi-téli hónapoknak. Apáti Ferenc elmondta, az optimális az volna, ha egy jó csapadékellátottságú szeptember-októberrel kezdődne ez az időszak, mely hónapokban abszolút nincs fagy, és a nappali hőmérsékletek is - sok napsütés mellett - 15-25 fok körül alakulnak. Így a gyümölcsfák még az ősz első kétharmadában hatékonyan beérlelnék a virágrügyeiket, illetve visszaraktároznák a tápanyagaikat a levelekből a fás részekbe, ami erősebb, vitálisabb virágzást és kihajtást eredményezne következő tavasszal. Novemberben az lenne a kívánatos, ha fokozatos lehűlés mellett, lassú ütemben mennénk a télbe és következne be a lombhullás - tette hozzá a szakember. Hangsúlyozta, december-február hónapokban az lenne a megfelelő, ha nappal nem túl gyakran menne a hőmérséklet 0 és +5 fok felé, illetve lenne 2-3 hét egyfolytában, amikor éjszaka kialakulnak mínusz 10-20 fokos lehűlések (és nappal se nagyon lenne fagypont fölött). Erre azért van szükség, mert a kártevők és kórokozók áttelelő alakjai akkor gyérülnének elfogadhatóan, ha tartósan, több hétig lenne ilyen hideg. Ezt követően pedig február végétől, március elejétől lassú ütemben kezdődne a kitavaszodás, április-májusi fagyok nélkül.
Az elmúlt hónapokban a kellő őszi csapadék az ország legtöbb részén megvolt, kisebb zavart okozott azonban - főleg az ország észak-keleti részében - hogy már október 8-án hajnalban kialakult mínusz 6-8 fokos lehűlés - tájékoztatott Apáti Ferenc. A lombfagyás miatt vélhetően minden gyümölcsfajnál keletkezett egy 2-4 héttel korábbi lombhullás, ami ennyivel rövidebb vegetációt, tápanyag-visszaraktározást, virágrügy-érlelést eredményez.
- közölte a szakember. A november és a december nagyon enyhe volt, ami mindenképpen elmarad az optimálistól, de azt kell mondani, hogy ez egyre kevésbé szokatlan. Az utóbbi 10-15 évben sokkal gyakrabban vannak enyhe telek, érdemi hótakaró és fagyok nélkül, így a gyenge télkezdet nem jó, de már nem is rendkívüli.
Az utóbbi hetekben sokan láthattak rügyeit kihajtó, netán egy-két virágát kinyitó gyümölcsfát, ami ilyenkor nyilvánvalóan nem normális, de ahogy Apáti Ferenc elmondta, tömegesen ilyet abszolút nem tapasztaltak, tehát nincs szó olyanról, hogy az enyhe november-december miatt megindult volna a fák vegetációja. A december végén beköszönő hideg idő pedig most már tartósan mélynyugalomban tartja a fákat. Így jelenleg abszolút nem lehet arról beszélni, hogy az enyhe idő miatt megindulnának a gyümölcsfák - emelte ki.
Ugyanakkor január végétől fokozódhat annak a kockázata, hogy megindulnak a gyümölcsfák, egyes rövidebb hidegigényű fajoknál (kajszi, őszibarack, egyes szilva vagy cseresznye fajták) ugyanis a mélynyugalom véget ér január vége körül vagy január második felében - közölte a szakember. Így ha ebben az időszakban enyhe az idő, akkor ezen fajok fái megkezdhetik életműködésüket, ilyenkor pedig egy későn jövő erős fagy jelentős kárt okozhat a virágrügyekben, és ezáltal a termésben is. Viszont ha februárban is hideg van, az kényszernyugalomban tartja a fákat.
Megkérdeztük Apáti Ferencet arról is, hogy mit tehetnek a gazdák a téli fagyok ellen. Elmondta, hogy érdemi "orvosság" nincs, hiszen a fák jó kondíciója, elsősorban a káliummal való megfelelő ellátottsága, és az optimális őszi tápanyag-visszaraktározás segíti a fagytűrést, de mást ebben az időszakban nem nagyon lehet csinálni.