Bár a jól ápolt gyep büszkeséggel tölti el a kert gazdáját, rendszeres karbantartása kerti hulladék keletkezésével jár - írja a hobbikert.hu. A fűnyírás talán egyik leggyakoribb program a kertben a meleg napok közeledtével, nem érdemes azonban az ilyenkor keletkező fűnyesedéket a kukába dobni, vagy hagyni elszáradni, hiszen nem csak a komposztba kerülhet, de akár talajtakaróként is felhasználhatjuk. A nyesedék mulcsozása a gyepen vagy az ágyásokban olyan gazdaságos megoldás, amellyel javíthatjuk a talaj minőségét, megakadályozzuk egyes gyomok elszaporodását, továbbá segítjük megőrizni a talaj nedvességét.

Fűnyesedék kerti talajtakaróként

A lenyírt fűnyesedéket gyakran a fűnyíró gyűjtőzsákjába vagy -kosarába gyűjtjük. Ezt az esetenként tetemes mennyiségű friss, zöld füvet egyszerűen beleönthetjük a komposztálónkba, ha már van ilyen a kertünkben, vagy felhasználhatjuk a kert talajának javításához is. Azok a kertészek, akik nem szeretnek az olykor fáradságos fűnyírással sokat vesződni, a gyűjtőkosarat elfelejthetik, és hagyhatják, hogy a lenyírt fű elvégezze a saját munkáját a gyepen. A fűnyesedék alkotta talajtakaró mulcs egyszerű, hatékony, és az egyik ravasz módja annak, hogy a kerti hulladékot a hasznunkra fordítsuk.

A zsákos és kosaras fűnyírók az 1950-es években váltak népszerűvé. A fűnyírás során keletkező fűnyesedék felhasználásának egyik módja, hogy ezen kiegészítők használata nélkül hagyjuk a lenyírt füvet a fűnyírás közben egyenletesen a gyepre szóródni és ott komposztálódni. A 2-3 cm-nél rövidebb fűnyesedék összeesik, és gyorsan lebomlik, beleépül a talajba. A hosszabb fűnyesedéket összegyűjthetjük vagy összegereblyézhetjük és máshol szétteríthetjük a talajra, mivel ezek a hosszabb fűszálak a talaj felszínén maradnak és tovább tart a komposztálódásuk.

A frissen levágott fű talajtakaróként való felhasználásának, azaz mulcsozásának előnyei között szerepel, hogy hűvösen tartja a fű tövét, gyökereit, megtartja a nedvességet, továbbá akár 25%-nyi tápanyagot is visszajuttathatunk vele abból, amit a fű növekedése elvon a talajból. A fűnyesedékkel való mulcsozás további előnye, hogy egy lépéssel lerövidíthetjük a kötelezően elvégzendő kerti teendőink hosszú sorát.

A pázsitfű nyesedéke nagy mennyiségű nitrogént tartalmaz, amely olyan makrotápanyag, amely valamennyi növény egészséges növekedéséhez és fejlődéséhez szükséges. A fűnyesedék felhasználása az egyik legjobb módja annak, hogy a keletkező hulladékot újrahasznosítsuk: a nyesedék gyorsan lebomlik és nitrogént juttat ki a talajba, miközben növeli a porozitást és csökkenti a párolgást. Frissen lenyírt és szárított füvet egyaránt használhatunk mulcsozásra.

Tippek a fűnyesedékkel való mulcsozásra

Ha friss fűnyesedéket használunk, 5-6 mm vastagságú rétegben terítsük szét. Ez lehetővé teszi, hogy a nyesedék elkezdjen lebomlani, mielőtt kellemetlen szaga alakulna ki vagy rothadásnak indulna. A vastagabb rétegek esetén nagyobb az esélye annak, hogy túl nedves marad, ami befülledést, penészesedést válthat ki, valamint büdös, rothadó szagot áraszt.

A megszáradt fűnyesedék vastagabb rétegben is leteríthető és kiváló talajtakarót alkothat például a veteményesben a különböző zöldségfélék körül. A fűnyesedéket felhasználhatjuk továbbá a kerti gyalogutak takarására, hogy megelőzzük a sarat és megakadályozzuk a gyomok előretörését a szabadon hagyott területeken.

Ősz végétől kora tavaszig a levágott fű kiválóan felhasználható az ágyások talajának feljavítására. Dolgozzuk bele a talajba legalább 20 cm mélyen, hogy ezzel nitrogénnel gazdagítsuk a talajt. A kerti talaj kiegyensúlyozott feljavítása érdekében minden 1 rész nitrogénhez adjunk hozzá 2 rész szerves anyagot. Ez lehet száraz levél, fűrészpor, széna vagy akár felaprított újságpapír, amelyek segítenek a talaj szellőzésében, oxigént juttatva a baktériumoknak, megakadályozzák a felesleges nyirkosságot, valamint kiegészítik a nitrogén hatását.

Ha a szárított fűnyesedéket kétszer annyi szárított avarral keverjük össze, olyan komposztot hozhatunk létre, amelyben egészséges egyensúlyban vannak a tápanyagok, és gyorsan lebomlanak az optimális szén-nitrogén aránynak köszönhetően. A megfelelő arány segít elkerülni az olyan lehetséges problémákat, mint a kellemetlen szagok, penész, mohásodás, lassú lebomlás és hővisszatartás, ugyanakkor lehetővé teszi a nitrogénben gazdag fűnyesedék felhasználását.