agrarszektor.hu • 2021. május 27. 13:30
Bár a meztelen csigák általánosságban sokkal falánkabbak, a házzal rendelkező társaik is komoly bosszúságot okozhatnak. Hogyan védekezhetünk ellenük? Mit tehetünk, ha túlszaporodnak a kertünkben? Mikre kell odafigyelnünk, ha meg szeretnénk szabadulni tőlük? Ezekre a kérdésekre adunk most választ.
Már a legelején érdemes tisztázni, a csigák közül valamennyi káros, de azért is kedveljük őket, főleg az éticsigákat, mert amennyire kártékonyak, annyira hasznosak is lehetnek. Az éticsigákat, ahogy a nevéből is kihallhatjuk, nem egy nációban kiemelkedő csemegeként fogyasztják, nálunk is gyűjtik, főként exportálják. A csiga viszont meztelenül a legrosszabb - borzasztóan káros, ezért ellenük mindenképpen védekezni kell. Viszont, ha a házas csigák elszaporodnak, akkor sem szabad ölbe tett kézzel ülni - írja a HelloVidék.
Idén év végén decemberben is kiosztja a Portfolio Csoport a Portfolio Agrárdíjakat az Agrárszektor 2021 Konferencián. Ebben az évben nyolc kategóriában díjazzuk a hazai agrárgazdaság legjobbjait és a legkiemelkedőbb agrárgazdasági teljesítményeket.
Nem mindegy, milyen a csiga
Minden csigafaj előszeretettel fogyaszt sérült növényi hajtásokat, lankadó leveleket és rothadó gyümölcsöt is, nem csak a friss portékát. Azok a fajok, amelyek nem jelentenek különösebb veszélyt kertünk növényeire, főképp ezekkel a növényi részekkel táplálkoznak, szaporodási potenciáljuk sem nagy, és/vagy nem tesznek meg akkora távolságokat, hogy felkutassák a kedvelt növényeinket, hanem egyszerűen beérik azzal, ami korhad és lankad. A házas csigákat többnyire ezekhez a kevésbé kártékony fajtákhoz sorolják.
Az étcsiga
Ezek a csigák sokkal falánkabbak, és a házzal rendelkező étcsiga is okozhat komoly problémákat. Egyébként ez a legismertebb csigafajunk, barnás-krémszínű, hatalmas, akár 5 cm-t is meghaladó házáról ismerjük meg, amit szürkés-fehér testén cipel. Kedveli a meszesebb, köves életteret, télen pedig nyugovóra tér. Leginkább a korhadó növényi maradványok képezik az alaptáplálékukat, de olykor ők is felfalják a zöld részeket is. Azonban, hasznos tulajdonsággal is bírnak, hiszen előszeretettel fogyasztják más csigák tojásait is - ez nem elhanyagolandó pozitívum akkor, amikor egy darab spanyol csupaszcsiga akár 400 tojás is lerak. Könnyen felismerhető, hogy merre is járt a kertünkben, hiszen mozgása nyomán fényes nyálkacsík marad vissza. Kedvence egyébként a büdöske nevű virág, amelyet csonkig képes elfogyasztani.
A mi őshonos éticsingánkat két kártékony faj is kitúrhatja
Hazánkban kétféle kártékony invazív étcsigafaj is terjed: egyrészt főként a nemzetközi kereskedelem révén a növények földlabdáiban terjedtek el, illetve Magyarországon a rendszerváltás éveiben sokan próbálkoztak különböző éticsiga fajok tenyésztésével, nagy üzletnek tűnt őket étkezési célból exportálni. Az üzlet befuccsolt, a vállalkozók pedig a lehető legegyszerűbben szabadultak meg a sok tízezres állománytól: kidobták az élő csigákat a természetbe - az eredmény pedig már magáért beszél. Közülük az első a pettyes vagy cirádás éticsiga: kisebb az őshonos magyar étinél, csak 8-9 centiméter hosszú, a ház legfeljebb 40 milliméter széles és 35 milliméter magas. Háza barna, fekete foltokkal, a nagyobb házú példányok gyakran csak 2 éves kortól érik el az ivarérettséget. A párzási időszak meleg, párás nyári éjjeleken van. Az újonnan kikelt csigák háza, puha és átlátszó, de idővel megsötétedik és több spirált szerez.
A fehérsávos éticsiga szintén nagyon hasonlít az éticsigára, de valamivel nagyobb, a háza szélessége 45-55 mm, magassága 30-60 mm. A csigaház 5-6 kanyarulatból áll, az utolsó kanyarulatok gyorsan tágulnak. Az éticsigától leginkább a ház színe különbözteti meg, a fehéres alapszínen a kanyarulatok hosszában széles sötét vörösesbarna vagy világosbarna csíkok húzódnak. A ház felszíne a növekedési vonalakkal szabálytalanul rovátkolt. Az állat szürkéssárga, szürkésbarna, testét hossz- és keresztirányú mélyedések sora teszi ripacsossá.
Hogyan tudunk védekezni a házas csigák ellen?
Bár lehet védekezni vegyszerrel is, egyáltalán nem tanácsos, hiszen nem elég, hogy drágák, azokhoz a növényekhez kell juttatnunk, melyeket később mi is el szeretnénk fogyasztani. Ami még ennél is fontosabb talán, hogy hazánkban a sima őshonos éticsiga védett faj - a mérget pedig még kiskedvenceink is megehetik! Az alábbi trükkök azonban egyszerűek, ám annál hatásosabbak, és nem kártékonyak:
1. Begyűjtés kézzel
Este, sötétedés után egy zseblámpával rengeteg kövér példányt össze tudunk szedni, elsősorban a kert nyirkosabb, északi részén, vagy a veteményesben a kedvenc növényeinknél. Aztán jöhet az elköltöztetés: egy zárható vödörbe gyűjtsük őket össze, majd jó messzire vigyük el, és egy árokparton vagy erdőszélen engedjük szabadon a csigákat.
2. Deszkacsapda
Helyezzünk néhány deszkát a kertbe éjszakára, és tegyünk alájuk néhány karika nyers krumplit, reggelre tele lesz a deszka alja csigákkal. Ezután peidg nincs is más hátra, mint elköltöztetni őket, ahogyan fentebb is írtuk.
3. Akadálypályák
A veteményt vagy a virágosládákat védhetjük fizikai akadályokkal is, ilyen az apróra zúzott tojáshéj, fűrészpor, kőpor, fahamu, műtrágya vagy a kávézacc, amik a csiga közlekedését nehezíti. Szórjuk a kert szélét körbe valamelyik - előbb említett - természetes anyaggal. Végső esetben minikerítést is telepíthetünk az ágyások köré, ami szúrós, és nem tudnak felmászni rá.