agrarszektor.hu • 2021. július 31. 17:00
Egyre tudatosabban építjük-szépítjük a kertünk a járvány óta, és olyan növényekre is rácsodálkozunk, amelyekről korábban nem, vagy csak ritkán hallottunk. A népi gyógyászatban viszont általánosan ismert fűszer- és gyógynövényeinket érdemes a kertjeinkben is meghonosítani. Az alábbi növények pedig nemcsak szépek, hanem nagyon olcsón termeszthetjük is őket, ráadásul számos gyógyhatással rendelkeznek.
A nyári kertek növényei, virágai a szépségükön kívül a sok-sok pozitív hatásukkal is felhívják magukra a figyelmet. A most bemutatottakat azonban egyelőre idehaza még nem ültetjük gyakran a virágoskertekbe, főleg mezőkön, réteken találkozhatunk velük vadvirágokként vagy haszonnövényként, pedig ideje lenne átértékelnünk a velük kapcsolatos hiedelmeinket, hiszen minden kertben méltán helyet kaphatnak - írja a HelloVidék.
1. Körömvirág
Valószínűleg már mindenki hallott erról a növényről és az áldásos hatásairól. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy mi, saját magunk is könnyedén nevelhetjük a kertünkben és élvezhetjük a jótékony hatásait. A magjait kora tavasszal érdemes elvetni napfényes területre, de cserépben ilyenkor is lehet vásárolni belőle, és akár az erkélyünk gyönyörű dísze is lehet a szép, sárga virágaival. Mindezeken kívül jól ellenáll a hidegnek és a szárazságnak egyaránt. Virágának forrázata megkönnyíti az emésztést, gyomorfekélyre, májgyulladásra, vértisztításra kiváló. Lázcsillapító, látásjavító is, mivel tisztítja a szemfenék ereit, illetve fogíny ápolására szájvízként is használják. Menstruációt elősegítő hatása azért van, mert enyhe mértékben stimulálja az ösztrogénhormon termelését. Fájdalmas menstruáció és az azt kísérő idegesség esetén is használható.
Külsőleg visszérgyulladásra, rosszul gyógyuló sebek, bőrelváltozások gyógyítására, fehérfolyás elleni öblítők alkotórészeként alkalmazzák. Hegesítő tulajdonsága érvényesül zúzódásoknál, fagydaganatnál, ekcémáknál és keléseknél. Sikerrel alkalmazzák bőrgyulladások és nyálkahártyapanaszok gyógyításánál. Továbbá felhasználhatjuk még az ételeink díszítőelemeként és gyógyteaként is, amit a virágából készíthetünk el. A körömvirágból készült kenőcs nagyon hatásos bőrgyulladások kezelésére, de a kipirosodott, száraz bőrre is kiváló. Bio minőségben is kaphatunk már nagyon jó áron.
2. Borágó
Egy természetes kertből sem hiányozhat ez a népi gyógyászatban régóta ismert egyéves fűszer- , dísz- és gyógynövény. A csillagalakú virágai egész nyáron nyílnak, és a levelekhez hasonlóan szintén ehetőek. Igénytelensége és díszítő virágai, valamint bolyhos hajtásai miatt díszként is ültetik. Napos, félárnyékos helyen szépen fejlődik, jó vízgazdálkodású talajba való. Szárazság idején azonban öntözni kell. Tavasz végén vessük el a magjait szabadföldbe, néhány magot tegyünk egy csoportba, és később csak a legfejlettebbet hagyjuk meg. Rosszul viseli az átültetést, viszont jól ellenáll a különböző kártevőknek és betegségeknek. Napos vagy félárnyékos helyen fejlődik a legjobban laza talajban.
A népi orvoslásban levelével sebeket kezelnek, illetve a levelek főzetét fáradt szem borogatására, a tejbe áztatott friss leveleket melankóliára, szívdobogásra, idegességre ajánlják. Vese- és hólyagbántalmak esetén is használják. Korábban a levelét és a virágát hasznosították gyógynövényként, napjainkban inkább a magjait, még inkább az azokból nyert olajat. Az olaj elősegíti gyulladáscsökkentő és görcsoldó anyagok képződését a szervezetben, ezért különösen hatásos bőrbetegségek kezelésére: gennyes pattanásokra, kelésekre, aknéra lemosóként alkalmazhatjuk, valamint ekcéma és egyéb viszketések esetén is hatásos. Pikkelysömörre is kenik, jótékonynak bizonyul a borágóolaj alkalmazása, feltehetően elsősorban a magas gamma-linolénsav tartalma miatt. A GLA hatékony gyulladáscsökkentő, a borágómagolaj ezen kívül hatásos a bőr rugalmatlansága, öregedése, kiszáradása esetén. Kovasavat tartalmaz, mely jótékony hatású a körmökre, a hajra és a bőrre.
A borágó friss leveleinek íze az uborkára emlékeztet, és éppen ezért konyhakerti növényként is használható, innen ered uborkafű elnevezése is. Virágai kellemes ízűek és igen mutatósak különféle italokban, így limonádét is ízesíthetünk és díszíthetünk velük, enyhén sárgadinnye ízűek. Zsenge leveleit, hajtásait és virágait egyes országokban élelmiszerként és fűszerként is fogyasztják. Közép-Európában kedvelt fűszernövény, íze a friss gombáéhoz hasonlít. Frissen használjuk fel, és ne főzzük együtt az étellel. Forralás, főzés, párolás hamar tönkreteszi aromaanyagait. Le is fagyaszthatjuk, szárítva viszont elveszti jellegzetes ízét.
3. Libapimpó
Hazánk gyomtársulásainak gyakori, akár tömegesen megjelenő növénye a libapimpó, virága kicsi, élénksárga színű. Nyirkos rétek, árokpartok, folyó menti fövenyek, legelők évelő növénye, nyáron szinte az egész rétet ellepik. Füveskönyvek hasmenés és vérzés ellen, illetve külsőleg fogfájás, végtagfájdalmak és gyulladások esetén ajánlották. Emésztőrendszeri panaszokra kiváló: epehajtó, emésztéskönnyítő hatású, jó szolgálatot tesz hasmenés, gyomorrontás és gyomorfekély esetén is. Különféle nehezen gyógyuló sebek, így a lábszárfekély és a felfekvési sebek esetén is eredményesen alkalmazható lemosóként vagy balzsamként. Ekcémás és pattanásos bőr kezelésére, lemosására is alkalmas. Gyógyteaként is nagyszerűen szolgál, csak forrázzunk le egy csésze forrásban lévő vízzel 1 teáskanálnyi szárított, összevágott libapimpót, majd hagyjuk állni 10 percig, és szűrjük le. Hasmenésre, menstruációs görcsökre rendszeresen is fogyasztható.
Nem biztos, hogy a libapimpót érdemes termesztenünk, mivel rengeteg van belőle úton-útfélen, de nagyon könnyű a kertünkben meghonosítani, látványos talajtakaró virág: ássunk ki néhány tövet a rétről, mezőről, és ültessük el a kertünkben. Ha jó helyre kerül, valószínűleg szaporodásnak is indul majd. Amikor még gyakoribb volt a libák tartása, és léteztek libaúsztatók, valamint libalegelők, ezek környékén tömeges volt az előfordulása, innen kapta a nevét is. Éppen ezért tápanyagdús termőföldet igényel.
4. Napraforgó
Dísznövényként itthon kevéssé elterjedt, főleg haszonnövényként tartják, de egyre több kerttulajdonos fedezi fel a növény szépségét, és díszíti vele a kiskertjét. Balkonon is tartható, a madarak viszont előszeretettel látogatják, sőt a mókusok is csemegeként dézsmálják, ha lehetőségük van rá. Fontos, hogy a dísznapraforgó kisebbre nő meg az olaja és a magja miatt tartott mezőgazdasági napraforgónál. Márciusban cserépbe is ültethető, de áprilistól már szabadföldbe is lehet vetni, és egész nyáron a kertünk dísze lesz. Viszont ennek érdekében érdemes többször ültetni, hogy folymatosan virágozzon. Fényigényes nővény, és az sem árt, ha tápanyagban dús a talaj, amibe kerül. Edényes napraforgónk a kert, a terasz vagy a balkon szélvédett részére kerüljön. Fontos a tájolása is: mivel az egynyári növény növekedése elején a fény felé fordul, aztán mire megnő, végleg kelet felé fordítja a tányérját, így olyan helyet válasszunk számára, ahol szemből láthatjuk. A magasabb termetű példányok mellé tűzzünk támasztékot, és kössük ki a szárakat. Sorba rendezve mutatós hátteret alkotnak a kerti évelők társaságában vagy az edénykertben.
A napraforgó megköti a talajba került mérgező anyagokat, és vele együtt ezek is eltávolíthatók a területről. Még a radioaktívan szennyezett talajokon és vizekben is használták (például Csernobilban), illetve az ólomtartalmú talajokon, hogy megkösse a szennyeződéseket. A mélyre hatoló karógyökereikkel a napraforgók nagyon jól lazítják az alsóbb talajrétegeket is, a gyökereik akár 4 méter mélyre is lejuthatnak. A napraforgósziromnak lázcsillapító, nyugtató, vérnyomáscsökkentő hatást tulajdonítanak. A napraforgó élénksárga karimavirágaiból 4-6 csipetnyit főzzünk meg 1 liter vízben, és lefekvés előtt igyunk meg 2 dl-t az idegesség okozta álmatlanságra.