Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A mezőgazdaságban használt növényvédőszerek keveréke jelentősen növeli a méhek pusztulását, e keverékek veszélyességét pedig jelentősen alábecsülték, vélik kutatók a Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban. Mint írták, nem csak a méhek, hanem más beporzók is létfontosságúak a termény és a vadon élőhelyei számára, a világszerte mezőgazdasági művelésbe bevont növények 75%-a függ a beporzóktól - olvasható a HelloVidék oldalán.
A elmúlt években egyre nagyobb mértékben csökkent a méhpopulációk száma világszerte, ami aggodalmat váltott ki az élelmiszerbiztonságot és a természetes ökoszisztémákat illetően. A probléma viszont nem új, 2019-ben a kutatók megállapították, hogy a rovafajok mintegy felének csökken a populációja világszerte és a század végére egyharmaduk teljesen eltűnhet. Minden hatodik faj már kihalt a világ egyes térségeiben. Pusztulásuk fő oka az élőhely elvesztése és a növényvédőszerek használata.
A pusztítás helyett inkább barátságos módszerek?
Kertünkben, veteményesünk körül is felbukkanhatnak beporzók. A méhek után a darazsak talán a leginkább népszerű lakók, akik ráadásul sok kertes ház tulajdonosnak törnek borsot az orra alá. A közhiedelemmel ellentétben a darazsak hasznosak, beporozzák a növényeket, csak nem olyan mértékben, mint a méhek. Persze annak ellenére, hogy a darazsak íly módon hasznosak lehetnek az udvarunkon, vannak hátrányaik is. A legsúlyosabb gondot az jelenti velük kapcsolatban, hogy bármikor megcsíphetnek minket, arról nem is beszélve, hogy súlyos allergiás reakciót is okozhatnak. Éppen ezért, mielőtt fészket építenének a kéményhez, a veranda tetője alá vagy akár az ablakpárkányra, redőnytokba, érdemes tisztában lenni néhány trükkel, melyekkel barátságos módon elűzhetjük őket, ahelyett, hogy kioltanánk az életüket:
- Szegfűszeg-muskátli-citromfű olaj keverék: kutatások szerint a szegfűszeg, muskátli és citromfű illóolajok kombinációja sikeresen taszította a darazsakat. Ha otthon elkészítenénk ezt a keveréket, akkor érdemes néhány cseppet tenni ezekből egy mosogatószeres vízzel megtöltött permetezős flakonba. Ezután nincs más hátra mint befúni az érintett területeket, ahol korábban felbukkantak a darazsak.
- Borsmenta olaj: ugyanez a folyamat lényegében, csak itt a mosogatószeres oldathoz borsmenta olajat öntünk. Permetezzük be a darazsak számára kedvelt helyeket és hagyjuk, hogy az illatok elriasszák őket.
Mit tehetünk, ha már kialakult a fészek?
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei mindnkit óvatosságra intenek. A nagy családokban élő, agresszív, fullánkos hártyásszárnyúak kilakoltatása nem egyszerű feladat.
- írják közleményükben.
A szakemberek szerint a "titkos biofegyver" - a molyirtókazetta lehet. Gyakran előfordul, hogy egy-egy odút évről-évre elfoglalnak a méhek vagy darazsak, ezek esetében érdemes bevetni egy hasznos trükköt. A háztartási és élelmiszer üzletek vegyi áru polcain szinte mindenhol megtalálhatóak a ruhásszekrénybe akasztható molyirtó kazetták. Ezek hatóanyaga veszélytelen a madarakra, ezért a lépektől megszabadított odú nyitható tetejének belső oldalára rajzszögezzünk fel egy ilyen rovarriasztó kazettát. Ezek többnyire papír reklám tokra vannak ragasztva, amit a műanyag tartály megsértése nélkül nyugodtan levághatunk, és így már a legkisebb, "A" típusú odú tető lapjára is elfér. A molyirtó kazetták hatásideje hosszú, 4-6 hónap, ezért ezeket legjobb február-márciusban kiszerelni, így egész költésidőben távol tarthatják a méheket és darazsakat - ajánlották a szakemberek.