A klímaváltozás miatt fellépő extrém vízhiány egy ideje már nemcsak az afrikai és közel-keleti, de az európai országokat is fenyegeti, hanem pár évtizeden belül Magyarországon is kialakulhat ez a súlyos probléma. A súlyos vízhiányért egyszerre felelős a mezőgazdaság, az ipar és a lakosság megnövekedett vízigénye, de a problémát felerősíti az is, hogy nem mindig gazdálkodunk a legügyesebben a vízkészleteinkkel - olvasható a HelloVidék oldalán.

Bár Magyarország köztudottan gazdag vízkészletekkel rendelkezik, hazánkban is növekszik az aszályos időszakok hossza és gyakorisága. A szakemberek szerint könnyen lehet, hogy egy-két évtizeden belül, még ha időlegesen és csak bizonyos területeken is, de feszültség léphet föl azzal kapcsolatban, hogy ki használhatja föl a helyileg elérhető édesvízkészletet, és mire. Ráadásul az aszályosodás és a melegedés hatására gyorsabban párolog a talajból a víz, tehát egyre nagyobb lesz az igény az öntözésre. Az egyre szélsőségesebb időjárás, a száraz évszakok hatására egyre többen döntenek az esővíz hasznosítása mellett.

Az esővíz a legjobb, amit a növényeink öntözéséhez használhatunk, a lakosság számára elérhető víz ugyanis sókat és kemikáliákat tartalmaz, amik nem biztos, hogy jót tesznek nekik. Az esővízben ezzel szemben olyan ásványi anyagok vannak, amelyek teljes mértékben a kert javára válnak. A természetes forrásból való vízgyűjtés nemcsak hogy a pénztárcánkat kíméli, de egészségesebb és környezetkímélőbb megoldás is. Ezért is jó ötlet, ha rendszeresítünk a ház körül egy esővízgyűjtő hordót. Ilyet akár készen is lehet kapni, de a The Spruce oldalon található tanácsok alapján magunk is elkészíthetjük ezt a berendezést.

Ennél azért már vannak szofisztikáltabb megoldások

Az esővízgyűjtő hordókba a tetőről vagy a csatornából leereszkedő lefolyó segítségével kerül a csapadék, amit egy kivezetőn keresztül juttatnak a hordóba. A vizet szűrni is lehet, így a hulladékok nem landolnak majd benne. Az így összegyűjtött esőt öntözéshez, különféle kerti munkákhoz kiválóan lehet használni, az egyik leghatékonyabb módja az otthoni vízmegtakarításnak. Mellette szól még az is, hogy bárki elkészítheti nagyjából egy óra alatt.

Mi kell hozzá?

• hordó
• fúró
• fűrész vagy kés
• csap
• gumi és fém alátétek
• tömlőbilincs
• vízálló tömítőanyag
• kertészeti szövet
• ceruza
• mérőszalag
  

Hogyan kell csinálni?

• Jelöljük ki a helyet, ahova szeretnénk telepíteni a hordót, lehetőleg az ereszcsatorna alá. Ezután tegyük a hordót egy sima felületre (használhatunk cementtömböket vagy téglákat is).
• Fordítsuk az oldalára a hordót, fúrjunk egy lyukat az alja felé. Ez lesz az a rész, ahol a vizet eltávolíthatjuk belőle. Ennek a lyuknak kicsit kisebbnek kell lennie, mint annak, ami a csaphoz szükséges.
• Adjuk a fém és gumi alátéteket a csaphoz.
• A vízálló tömítőanyagot applikáljuk a gumi alátét köré. Helyezzük a lyukba és tartsuk is ott 20 másodpercig.
• Nyúljunk a hordóba és tegyünk egy gumi és fém alátétet a csap másik végéhez (van, aki tömlőbilincset használ). Ez biztosítja a csap rögzítését.
• Vágjunk egy bemeneti nyílást a hordó tetejére: itt fut majd az elvezető, úgyhogy a lyuknak elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy illeszkedjen. A vágáshoz fűrészt vagy kést használhatunk.
• Fúrjunk ki két kivezető lyukat a hordó oldalán, a teteje felé. Ha a hordó majd feltelik, ezek a lyukak kivezetik a felesleges vizet és felszabadítják a nyomás alól.
• Vágjunk elegendő mennyiséget a kertészeti szövetből, hogy megfelelően fedje a hordót. Ez fogja megvédeni a tartalmát a szúnyogoktól, levelektől és hulladékoktól.
• Nyissuk fel a tetejét és helyezzük a levágott anyagot a nyitott hordóra. Ezután csukjuk le a fedelet.
• Miután az elvezetőt megfelelő méretűre vágtuk, belerakhatjuk a hordóba.
• Helyezzük a csatlakozó csövet a hordóba.
  

Miutá elkészültünk, teszteljük a rendszert azzal, hogy vizet öntünk az ereszbe egy létráról! Ha a víz nem érkezik meg a hordóba, valószínűleg akadály van valahol a rendszeren belül, de az is lehet, hogy lyukas az ereszcsatorna.

És hogy miért érdemes az esővizet hasznosítani?

Az esővíz legelső pozitív tulajdonsága, ami általában az eszünkbe jut, hogy ingyen van. Kis fáradtsággal sok pénzt spórolhatunk, ha nem a vezetékes vizet használjuk. Bár az esővíz nem helyettesíti a háztartásban felhasznált összes vizet, mert például fogyasztásra, főzésre nem alkalmas, de a kert öntözésére, WC öblítésre, esetleg mosásra kiváló, és már ezen alternatívák használata is meglátszik a hó végi vízszámlánkon! Mivel az esővíz környezetvédelmi szempontból is optimális, és további előnye, hogy nem olyan kemény, mint a vezetékes vagy a fúrt kutakból származó víz. Nem rontja a talaj minőségét és megkíméli a növényeket a vízkőtől.

Az esővíz hasznosítása sokrétegű lehet, de főleg azon múlik, hogy használunk-e szűrőket, tisztítóberendezéseket a gyűjtés során. Ha nem tudjuk megszűrni a vizet, akkor kizárólag kerti öntözéshez használjuk. Az esővízben található szerves és szervetlen anyagok a talajt nem károsítják, de más típusú felhasználást már lehetetlenné teszik. Ha meg tudjuk szűrni a vizet, akkor az alkalmas lesz WC öblítéshez, az autó lemosásához is, és egyéb kerti tisztítási munkákhoz. A megtisztított esővíz ruhák mosására is alkalmas, hiszen friss és jóillatú lesz tőle a textilanyag.

Érdemes folyamatosan odafigyelni a szűrők állapotára, hiszen ha az elkoszolódik vagy rendszeresen nem szárad ki esőzés után, a baktériumok és kártevők megtelepedhetnek benne. Időközönként tartsuk karban a szűrőket és a csatornákat: vegyük ki a dróthálóra akadt leveleket, ágakat, egyéb szerves hulladékokat, és tisztítsuk ki a tartályt. Ha ezeket megtesszük, a szűrőn átjutó szerves, bomló anyagok eltűnnek és nem válik kellemetlen szagúvá az esővíz.