Nagy Z. Róbert • 2023. május 20. 06:01
Nagy, üzemi méretű területeken hagyományai vannak a zöldtrágya növények használatának, ezt bizonyos támogatások felvételekor feltételként is szabják. Ezekkel a talaj szerkezetét és termőképességét is javítani lehet.
A talaj szerkezete is fontos, nem csak a tápanyagtartalma
A hosszú ideje termesztésre használt talajok állapota általában egyre romlik, hiszen a termesztésben a folyamatok nagyon másképp működnek, mint egy természetes ökoszisztémában. Utóbbiban a biológiai körforgás gondoskodik arról, hogy az abban részt vevő anyagok újra felhasználhatóak legyenek, és ne kerüljenek ki a rendszerből. Gondoljunk csak egy erdőre, ahol az elhalt növényi részek idővel lebomlanak, és újra tápanyagot szolgáltatnak a későbbi nemzedékeknek. Egy mezőgazdasági területen - de ugyanez történik kicsiben egy házikertben is - azzal hogy a termést, a gyomokat, a lehulló leveleket, vagy a lekaszált füvet összegyűjtjük és elhordjuk a területről megakadályozzuk, hogy azok lebomlásuk után újra tápanyaggá váljanak és részt vegyenek a későbbiekben a területen élő növények életében.
Ezt a tápanyag deficitet pótolni kell, ám ha azt nem természetes anyagokkal, például csak műtrágyákkal pótoljuk, akkor a talaj szerkezete egyre romlani kezd, emiatt pedig noha tápanyagot visszajuttatunk, idővel a talaj egyre kisebb hatékonysággal tudja azt a növények számára megtartani, szolgáltatni. Házi kerti körülmények között ezért ideálisabb ha érett istállótrágyával, komposzttal, letermett gombakomposzttal, tehát olyan természetes anyagokkal oldjuk meg a tápanyag utánpótlást, amelyek egyben a talaj szerkezetét is javítják. A zöldtrágya növények is ilyenek.
Pentozán hatás
Ez a fogalom egy érdekes és fontos folyamatot takar, lényege, hogy amennyiben nem ideális összetételben viszünk be nagyobb mennyiségű még lebomlatlan szerves anyagot a talajba, azzal eleinte és átmenetileg még nagyobb tápanyaghiányt okozunk. A gombakomposzt bár nevében komposzt sok, még nem lebomlott szerves anyagot tartalmaz (szalma, baromfitrágya) ezt jobb előbb érlelni mint egyből kijuttatni, de a nagy mennyiségben talajba forgatott lekaszált fű, lehullott lomb, vagy kikapált és beforgatott gyomok is okozhatnak ilyen problémát. A jelenség oka, hogy ha még lebomlatlan szerves anyag nagy mennyiségben kerül a talajba, akkor a mikroorganizmusok felszaporodnak de ezzel együtt életfolyamataikhoz nitrogént vonnak el a talajból, ami csak akkor kerül oda vissza a növények számára felvehető kémiai formában, amikor e lebomlási folyamat lezajlott. Tehát ha éretlen (még láthatóan szalmát, leveleket tartalmazó) komposztot dolgozunk be a talajba, az először nemhogy növelné, hanem hetekre lecsökkenti a nitrogénszintet, csak utána áll vissza a normál állapot. Eközben a növények „éheznek” az ilyen talajban: ott a tápanyag csak nem felvehető formában. Ezt megelőzendő juttassunk ki ilyenkor pluszban egy kis műtrágyát, kiegyensúlyozott tápanyag tartalommal, vagy enyhén emelt nitrogén szinttel, vagy tényleg csak már lebomlott szerves anyagot juttassunk a talajba.
A zöldtrágya növényeket amikor beforgatjuk a talajba talajjavítási céllal, akkor is nagy mennyiségű, még nem lebomlott szerves anyag kerül oda, tehát a pentozán hatás kialakulása esélyes. Ám hosszabb távon e módszer is sokat javít a talaj szerkezetén, összetételén, termőképességén, a talajélet állapotán.
Zöldtrágya növények
A zöldtrágyázás lényege - kicsiben és nagyban egyaránt - hogy az elvetett zöldtrágyának alkalmas növényeket hagyjuk kikelni, egy ideig fejlődnek a területen, majd beforgatjuk ezeket a talajban ezzel munkát és élelmet adva a mikroorganizmusoknak, melyek lebontják és a növények számára felvehető formába hozzák az elhalt növényi részekből kialakult tápanyagokat. De ez a módszer nem csak tápanyagot szolgáltat, a zöldtrágyázás során regenerálódik a talaj, szerkezete és termékenysége javul, és csökkenhet általa a talajerózió esélye is.
A zöldtrágyának szánt növényfajokkal szembeni elvárás, hogy gyors növekedésű és nagy tömegű biomasszát adó fajok legyenek. Ezek a szempontok azért lényegesek, hiszen amíg a zöldtrágya növény a területen fejlődik, addig az a rész kiesik a termelésből, tehát fontos, hogy minél gyorsabban kikeljen és megnőjön akkorára, hogy már legyen értelme beforgatni a talajba. Minél rövidebb idő alatt minél nagyobbra nő, minél nagyobb zöld tömeget ad a növény, annál több biomassza kerül a talajba leforgatásakor. Üzemi méretekben a zöldtrágya növényeket sokszor egy korán lekerülő főnövény után másodvetésben termesztik - különösen csapadékos évben hasznos ez - mert azzal, hogy a talaj nem fedetlen mérsékelhető a tápanyagok kimosódása: a talajba beszivárgó csapadék kevésbé tudja e tápanyagokat mélyebbre, a gyökérzóna szintje alá vinni.
Sok faj alkalmas zöldtrágyának
Hazánkban zöldtrágyázási céllal sokféle növényt szoktak vetni, néha akár magkeverék formájában is: ilyenek a csillagfürt, az olajretek, a fehér mustár, a facélia vagy a mézontófű, a bíborhere, a meliorációs retek, a pohánka, vagy a négermag. A gyorsan és nagy zöld tömeget adó növények közül kiemelkednek a pillangós virágú fajok, mert azok a gyökereiken élő szimbionta mikroorganizmusok segítségével képesek a levegő nitrogén tartalmát megkötni és ezzel növelni a talaj nitrogén tartalmát. A pillangós virágúak emellett rendszerint gyors növekedésűek és viszonylag olcsó a vetőmagjuk, ezért is ideálisak zöldtrágya növénynek. Néhány vastag, karógyökerű zöldtrágyaként használt növényfaj (pl. mustár, olajretek) pozitív mellékhatást is eredményez amellett, hogy később zöldtrágyaként funkcionál. A mélyre hatoló, vastag karógyökereik segítségével a felsőbb talajrétegbe hozzák fel a lejjebb található tápanyagokat, ezzel az utánuk következő főnövényként termelt növény tápanyag felvételét könnyítik meg. Az említett két faj talajlakó fonálférgek elleni biológiai védekezésben is hatásosnak bizonyult. Némely zöldtrágyának használt növényeket az állattartásban is hasznosítják - frissen, vagy silózással tartósítva etetik meg az állatokkal. Ebben az esetben a gyökérzet és egy kisebb - a vágás után megmaradó- föld feletti rész funkcionál csak zöldtrágyaként.
Mikor vessük a zöldtrágya növényeket?
Ha főnövényként termesztjük, azaz nem gond, ha pihen a talaj és hosszabb időre kiesik a termelésből akkor tavasszal lehet vetni ezeket. Ám ha a terület jobb kihasználása érdekében másodnövényként vetjük ezeket, akkor ne júliusra vagy augusztus elejére időzítsük a vetést, mert akkor a legszárazabb az időjárás hazánkban, emiatt nagy valószínűséggel nem fognak jól kikelni. Ehelyett a zöldtrágya növények vetését augusztus második felére célszerűbb időzíteni, vagy közvetlen ezután, amikor általában már csapadékosabb az időjárás, így a növények gyorsabb kelése és dinamikus fejlődése esélyesebb.
Kicsiben is érdemes zöldtrágyázással foglalkozni, főleg, ha talajunk nem ideális minőségű. Nagyon jót tesz ez például a homoktalajoknak, melyek gyenge szerkezetűek, kicsi a víz-, és tápanyag megtartó képességük emellett a szél és a víz eróziós hatásának is kitettek. Ha ezekbe szerves anyagot viszünk be akár zöldtrágyázással, akár más módon az javítja a talajszerkezetet. Házi kertben, ha egyik-másik ágyásból lekerülnek a korán szedhető növények, mint a saláta, hónapos retek, vagy borsó, akkor idő és alkalom is adódik rá, hogy egyszer-egyszer ne egyből újabb haszonnövényt, hanem valamilyen zöldtrágya növényt iktassunk be a termesztésbe.