Egyre többen ültetnek így zöldséget otthon: ebben mégis sokan hibáznak

Lassan-lassan megkezdődik a palántázás időszaka. Egyre többen vágnak bele a kertészkedésbe otthonaikban, annak érdekében, hogy saját zöldségeket szüretelhessenek. Ilyenkor érdemes előre tervezni, előkészíteni a vetőmagokat és megteremteni a megfelelő körülményeket a palántáknak. A különböző növények vetési ideje eltérő, hiszen a tenyészidejük hossza meghatározza, mikor kell elvetni őket ahhoz, hogy időben beérjenek. A hosszabb tenyészidejű növényeket, mint a paprika, padlizsán vagy zeller, már februárban érdemes elvetni, míg a rövidebb tenyészidejűeket, például a salátát vagy a retket, később is lehet ültetni.

Azt szoktam mondani, hogy bár Magyarország nem túl nagy, mégis jelentős eltérések lehetnek az egyes régiók között. Például egy Nógrádban termesztett növény és egy Szeged környékén termesztett között akár három hét különbség is lehet. Emiatt nem érdemes konkrét dátumokat meghatározni.

- fogalmazott Őry Barnabás agrármérnök. Hozzátette: emellett sok múlik azon is, hogy ki milyen körülmények között neveli a palántákat, hiszen ez nagyban befolyásolja a növekedésüket. Ha a paprika csíráztatása például 30 fokon történik, öt-hét nap alatt kikel, míg 20 fokon akár két-három hét is kellhet hozzá. Általánosságban a paprika, a padlizsán és a zeller azok a zöldségek, amelyeket a legkorábban érdemes elvetni, mert ezeknek a leghosszabb a palántanevelési idejük. Érdemes tehát ezekkel kezdeni, de a pontos időpontokat sok tényező befolyásolja. Íme néhány olyan időszak, amelyekben érdemes lehet az adott növények magjait elvetni:

Február – A palántázás kezdete

Ebben a hónapban a hosszú tenyészidejű, melegigényes növények vetése kezdődik, főként palántanevelés céljából. Vethetünk például olyan zöldségeket, mint a:

• Paprika: Február elején, közepén érdemes elkezdeni a magvetést, mert a paprikának egészen hosszú a tenyészideje, kiültetéséig 10-12 hét is eltelhet.
• Padlizsán: Szintén február elején, közepén érdemes már elkezdeni a padlizsánmagok elvetését, mert a növényt lassú csírázás jellemzi.
• Zeller (gumós és szárzeller): A zellert is érdemes már február első hetében elvetni, mert lassú növekedés jellemzi. Az apró magvakat érdemes sekélyen vetni, és figyeljünk a megfelelő öntözésre.
• Paradicsom (korai fajták): Néhány paradicsomfajtát már február második felében szükséges lehet elvetni, annak érdekében, hogy minél korábban takaríthassuk be a gyümölcsöket.
• Fejes saláta, korai káposztafélék (karalábé, kelkáposzta, fejes káposzta, brokkoli): Ezeket a zöldségfélék bár nem hosszú tenyészidejűek , jól tűrik a hideget igy már a márciusi nagyobb fagyok elvonulása után szabadföldbe kerülhetnek.

Március – A palántázás folytatása, az első szabadföldi vetések

A legtöbb zöldségnövény palántázása ekkor kezdődik, míg a hidegtűrő zöldségek közvetlenül a szabadföldbe is vethetők.

• Paradicsom (főbb fajták, középkésői és normál érésű): Igazán ekkor jön el a paradicsom ideje, a március első felében elvetett magokból kifejlődött palántákat májusban már szabadföldbe ültethetjük.
• Retek, sárgarépa, petrezselyem, spenót, borsó: Ezeket a jellemzően hidegtűrő növényeket március második felében akár már közvetlenül szabadföldbe is vethetjük. A retek gyorsan nő, akár 30-40 nap alatt szedhető.
• Hagymafélék (vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma): A hagymaféléket március második felétől ültethetjük közvetlenül szabadföldbe is. A vöröshagyma és póréhagyma magról is nevelhető, de dughagymáról gyorsabban fejlődik. A fokhagyma őszi és tavaszi ültetésű is lehet.

Április – A szabadföldi vetések főszezonja

A talaj melegedésével egyre több növényt lehet közvetlenül szabadföldbe vetni. Ilyen lehet például a:

• Bab (zöldbab, bokorbab, futóbab): Általában április végétől vethetjük szabadföldbe. Melegigényes növény, ezért várni kell, amíg a talaj hőmérséklete 12-15°C fölé emelkedik.
• Csemegekukorica: A vetés időzítését a tavaszi fagyok után érdemes ütemezni, mert a kukorica fagyérzékeny, meleg talajban csírázik megfelelően.
• Uborka, cukkini, tökfélék: Az uborkának és a többi tökfélének a palánta magvetés ideje április eleje, a palántanevelés időtartama 4 hét és így a kiültetés időpontja május elejére tendálódik, a fagyok elvonulása után.
• Dinnye (görögdinnye, sárgadinnye): Melegigényes növények, ezért nagyrészt április végén kezdjük el kiültetni vagy vetni. A palántázás előnyt jelenthet a korai termés érdekében.
• Fejes saláta, sárgarépa, petrezselyem (második vetés): Április elején, közepén az első vetések után újabb kör vethető, hogy folyamatosan friss termést kapjunk.

Fontos a hőmérséklet és fény egyensúlya

A szakértő elmondta, hogy a palántanevelésnél alapvetően két fő tényező van: a hőmérséklet és a fény. Két fő helyszínen szokták ezt megoldani: vagy bent, a lakásban, vagy valamilyen kinti termesztőberendezésben, például egy kisebb fóliasátorban vagy üvegházban. Mindkettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai. Ha kint neveljük a palántát, akkor a fénnyel nem lesz gond, viszont a hőmérsékletet biztosítani kell, vagyis fűteni kell valahogyan. Ha viszont bent, egy szobában próbálkozunk, akkor a hőmérséklet adott, de a fény nem lesz elég.

Sokan próbálkoznak az ablakpárkánnyal, de ott általában megnyúlnak a növények, még egy déli fekvésű ablaknál is, mert egyszerűen nem kapnak elég fényt.

Őry Barnabás kitért arra is, hogy nem csak külön-külön kell a fényre és a hőmérsékletre koncentrálni, hanem ezek megfelelő arányait is szem előtt kell tartani. Ha kevés a fény, de meleg van, a palánták túl gyorsan nőnek, és megnyúlnak. Ezért, ha valaki bent szeretne palántát nevelni, érdemes beszerezni valamilyen növénynevelő lámpát. Most már rengeteg cég árul ilyet, amely sokat segíthet abban, hogy a növények ne nyúljanak meg, hanem szépen fejlődjenek.

A különböző növényfajoknak eltérő hőmérsékleti igényeik vannak, de kis léptékben ezt nem mindig lehet pontosan megvalósítani. Általánosságban elmondható, hogy a palántáknak nincs szükségük túl magas hőmérsékletre, mert az sem feltétlenül kedvező. Egy átlagos 20-22°C körüli hőmérséklet megfelelő lehet a legtöbb növény számára. A paprika és a paradicsom esetében akár 22-23°C is ideális lehet, míg például a saláták és káposztafélék inkább a hűvösebb, 17-18°C-os környezetet kedvelik. Persze egy hobbikertész számára nem mindig kivitelezhető, hogy minden növény igényeit külön kezelje, ezért érdemes egy köztes hőmérsékletet belőni, ami nagyjából minden növénynek megfelelő.

Vetőmagválasztás

A zöldségpalánták sikeres neveléséhez érdemes megbízható helyről, jó minőségű vetőmagot vásárolni, hiszen a csírázóképesség és a fajta megbízhatósága meghatározza a későbbi termést. Az olcsóbb vetőmagok is megfelelőek lehetnek, de ha bőségesebb, ellenállóbb növényeket szeretnénk, érdemes profi nemesítésű fajtákat választani.

Vásárlás előtt érdemes figyelni a vetőmag lejárati idejére és arra, hogy az adott fajta megfelel-e a termesztési körülményeinknek.

A vetőmagvásárlásnál elég nagy a választék, rengeteg vetőmag-forgalmazó cég van a világon. Elmondható, hogy alapvetően két nagy kategória létezik: a kiskerti, hobbi célra szánt vetőmagok és a profi fajták. A hobbi magok olcsóbbak, általában hagyományosabb, egyszerűbb fajták tartoznak ide. Ezek is teljesen működőképesek lehetnek, de nagyobb eséllyel találkozhatunk bizonyos anomáliákkal, mint a''profi” fajták esetében.

A profi fajták már kifejezetten termesztőknek készülnek, ezeknek az ára magasabb, mert a nemesítési folyamat önmagában is költséges. Cserébe viszont megbízhatóbbak lehetnek bizonyos szempontok szerint. A legjobb kiindulópont a magyar vetőmagos cégek kínálata, érdemes körülnézni náluk, mert itthon is rengeteg megbízható forgalmazó van.

- hívta fel a figyelmet Őry Barnabás.

Válasszunk megfelelő közeget

A palántázó földet akár saját magunk is előállíthatjuk, és ha van házi komposztunk, az egy remek alap lehet hozzá. A komposzt önmagában is jó közeg, de ha szeretnénk még lazább szerkezetet, akkor egy kis perlitet érdemes hozzákeverni, nagyjából 25%-os arányban. Ez segít abban, hogy a kis növények gyökerei könnyebben fejlődjenek.

Ezen kívül lehet növénykondicionálókkal vagy szerves trágyákkal is dúsítani a földet, főleg azoknál a palántáknál, amelyek hosszabb ideig nevelkednek, mint például a paradicsom, paprika vagy padlizsán. Ezeknél akár 8-12 hétig is eltarthat a palántázás, így hasznos lehet egy kis plusz tápanyag

- ismertette a szakember. A palántázó közeghez tartozik még egy nagyon hasznos anyag, ami nemcsak a talajszerkezetet javítja, hanem növényvédelmi szerepe is van. A perlit egy puffasztott kőzet, amit a palántaföldbe keverve lazábbá és szellősebbé teszünk, így segítve a gyökérzet fejlődését.

Ehhez nagyon hasonló a vermikulit, de más funkciója van: ezt nem a földbe keverjük, hanem a már elültetett magok tetejére szórjuk vékony rétegben. A vermikulit segít a vízháztartás kiegyensúlyozásában: megakadályozza a talaj kiszáradását, miközben nem engedi, hogy túl nedves maradjon a felszíne. Ezzel teljesen természetes módon megelőzhető a palántadőlés nevű betegség, amit gombás fertőzések okoznak. Ha a talaj túl nedves, a gombák elszaporodhatnak, és megtámadhatják a fiatal növényeket, amik ettől elgyengülnek és eldőlnek.

A tapasztalatok szerint a vermikulit használata szinte teljes védelmet nyújt ez ellen, így érdemes beépíteni a palántázási folyamatba.

- mondta a szakértő. Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy a kórokozók és a betegségek esetében a legfontosabb a megelőzés, mert ha megfelelőek a körülmények, akkor általában nem alakulnak ki komoly problémák. A leggyakoribb gond a már korábban is említett palántadőlés, ami főként a rossz közeg, túlzott öntözés és magas páratartalom miatt jelentkezik. Ha már a szezon előrehaladottabb, és a fóliasátorban termelünk más növényekkel együtt, előfordulhatnak levéltetvek, de ezek általában nem jelentenek komoly veszélyt. Sokféle bio megoldás létezik ellenük, például növényi kivonatok, természetes permetszerek vagy akár szappanos lemosás, amik hatékonyan kezelhetik ezt a problémát.