Nagy Z. Róbert • 2025. március 28. 11:29
Sokan szkeptikusak annak kapcsán, hogy mi köze lehet a csillagok állásának, vagy a Holdnak a kertészkedéshez? Pedig ennek kell, hogy legyen alapja, hiszen, ha a Hold fázisai a tengerek, óceánok apály-dagály jelenségeit szabályozzák, azaz víztömegeket mozgatnak meg a tömegvonzással, akkor ezek az erők a növényekre és a bennük lévő vízre is hat és ránk emberekre is.
A biodinamikus gazdálkodás figyelembe veszi a holdfázisokat, gyakorlói közül is sokan úgy említik, hogy több része tudományosan nem megmagyarázható, de mégis működik. A biodinamikus gazdálkodási mód nagy érdeme, hogy az ökológiai termesztéshez hasonlóan vegyszerek és génmódosítás nélküli növényeket termeszt, itt is a minőségre való törekvés erősebb a mennyiséginél, tisztelik a környezetet, és természetes úton küzdenek meg a kártevőkkel. Több, mint száz évvel ezelőtt a világ nagy része elindult a nagyüzemi mezőgazdaság irányába, ami a nagy mennyiségű műtrágyázást is magával hozta. Rudolf Steiner osztrák filozófus az 1920-as években tartott e témában egy meghatározó előadást, így a nevéhez köthető ez a gazdálkodási irányzat.
A biodinamikus kertészek hisznek abban, hogy a Hold a növényekben is befolyásolja a víz mozgását: amikor a Hold növekvő, a nedv is felfelé tör, a talaj feletti részekbe koncentrálódik, amikor fogyó a Hold, akkor a nedvesség is a gyökerekben összpontosul, mert ekkor a Hold tömegvonzó hatása csökken, tehát a Föld gravitációja tud jobban érvényesülni.
Kertre vonatkoztatva: gyümölcsöt szedni azért növekvő Hold idején a legjobb, mert ekkor minden „erő” a termésbe koncentrálódik, emiatt az édús lesz és hosszabb ideig is eltartható. Fogyó Holdnál ültetni, átültetni a legjobb, mert az erők lefelé hatnak, elősegítve ezzel a gyökerek növekedését, ilyenkor lehet a gyökérzöldségeket betakarítani, sőt fát metszeni is ilyenkor a legjobb, mert nem fog „sírni” a fa, azaz kisebb lesz a vízvesztése a sebzett felületen. A Steiner és később Maria Thun német kertész elveire épülő éves biodinamikus kertészeti naptárat itthon is beszerezhetjük, mely útmutatást ad, mikor minek van ideje a Holdfázisok alapján.
A Hold hat a Földön élőkre
Már az ókori népek is úgy gondolták, hogy a Nap és a Hold jelentős hatást gyakorolnak Földünk lakóira, befolyásolják viselkedésüket, életfolyamataikat és szabályoznak bizonyos természeti jelenségeket. És ebben nem is tévedtek, holdnaptáraik is erről tanúskodnak. Az tény, hogy a Hold fázisainak változása jelenős hatással van földi létünkre. Gondoljunk csak az óceánok apály és dagály jelenségére, aminek okozója a Hold tömegvonzása.
A Hold változásai nem csak az emberekre, hanem a növényekre is hatással kell legyenek. Eszerint, ha jól megválasztjuk az ásás, a vetés, az ültetés időpontját, akkor növényeink gyorsabban növekednek majd, ugyanakkor ellenállóbbak lesznek a kártevőkkel és a gyomokkal szemben.
Őseink számára az életben maradás feltétele volt a természet erőinek és összefüggéseinek megfigyelése, valamint a hozzájuk való alkalmazkodás. Képesek voltak belátni a változás állandóságát, de megállapították, hogy azért mégis csak van benne némi logika, továbbá felfigyeltek arra, hogy van valamiféle ritmusa. Abban az időben még tudták azt, hogy az alkalmazkodóképesség egy nagyon is intelligens és túlélést biztosító tulajdonság. A kertészeti holdnaptár használata az egyik legjobb módja annak, hogy ismét ráhangolódjunk a természet ritmusára és a mindennapi teendőinket a lehető leghatékonyabban tudjuk elvégezni. Könnyen hozzá lehet szokni, csak néhány alapvető fogalmat kell tisztázni és jelölést megjegyezni.
- Újhold: egy rövidke időszak, mely különösen alkalmas a gyengén fejlődő és beteg növények kezelésére, betegséggel küzdő fák visszavágására.
- Növőhold: ez idő alatt a föld feletti folyamatok kerülnek előtérbe. A gondos ápolás ellenére sem szabad ilyenkor trágyázni. Ezeken a napokon sikeres a füvesítés, az oltás és szemzés, kihasználhatjuk az alkalmat fűnyírásra, leveles és virágos növények vetésére, ültetésére.
- Telihold: szintén jelképes időtartamról, de annál nagyobb energiák mozgolódásáról híres a Hold ezen fázisa. A legalkalmasabb a gyógynövények gyűjtésére és a trágyázásra, metszeni azonban tilos.
- Fogyóhold: a föld alatt történő fejlődést serkenti. Megfelelő a metszéshez, a trágyázáshoz, a termésnövények és gyökérzöldségek vetéséhez, ültetéséhez, gyomláláshoz, kitartást igénylő, nehéz fizikai munkákhoz (pl.: földmunkák, kerti utak, kerítés készítése vagy javítása).
- A felszálló Hold a föld feletti fejlődésre hat kedvezően, a szüretelést, a betakarítást, a tartósítást érdemes ilyenkorra tervezni.
- A leszálló Hold stimulálja a gyökérképződést, tehát az ültetést, dugványozást segíti.
Gyökérnap, virágnap, levélnap
A holdnaptár szerint többféle nap van a kertészkedési műveletekre vonatkoztatva. Gyökérnapon foglalkozunk a burgonya, sárgarépa, retek, fekete gyökér, paszternák, cékla, fokhagyma és vöröshagyma szaporításával, gondozásával. A horoszkóp szerint a levegő elem Ikrek, Mérleg, Vízöntő napjain a virágoké a főszerep. Többek között ide tartoznak még a díszcserjék, a szárazvirágok, valamint a hagymás és gumós növények is, melyeknél a lényeg a virágon van, és ide soroljuk a virágos, valamint a magas illóolaj tartalmú gyógynövényeket, de még a brokkolit is (hiszen annak is a bimbóját használjuk.). A napraforgó esetében állítólag magasabb olajtartalom érhető el, ha virágnapon vetjük termésnap helyett. A víz jellegű Rák, Skorpió és Halak napok a leveles növények vetésére és ápolására ideálisak, ilyenek a leveles zöldségek, fűszernövények, örökzöldek, de a füvesítést és fűnyírást illetve a locsolást is ekkorra időzítsük. A vöröshagyma vethető levélnapon is, amennyiben újhagymaként szeretnénk fogyasztani.
A Nap-, illetve a Holdfogyatkozás, a holdcsomópontok, a földközel kedvezőtlen feltételeket teremtenek a kertészkedéshez, ekkor jól tesszük, ha más elfoglaltság után nézünk. Mindennek rendelt ideje van, tehát minden feladat elvégzésének megvan az ideális időpontja, ami az ember szempontjából is hatékonyabb. A Hold erre a legalkalmasabb időmérő eszközünk, melyhez érdemes lenne ismét tartanunk magunkat, mert ebből valódi előnyt kovácsolhatunk.
Kerti munkák tervezése Holdnaptár alapján
A naptár megadja a kerti teendők optimális idejét, javaslatokat ad a vetésre, növényápolásra, bio növényvédő szerek, növényi levek, preparátumok használatára és a betakarításra, sőt a csiga-szabályozásra is. A gyakorlatban a naptár mindig ad 2-4 napot egy-egy munkafolyamatra, a bolygók állása alapján. Azon növények ültetésére, vetésére, melyeknek föld feletti részét hasznosítjuk, a legmegfelelőbb időszak a növő Hold ideje. A föld alatti részük használta növényeknél a fogyó Holdnál ajánlott az ültetést elvégezni. A holdnaptár alapján kertészkedők figyelembe veszik azt is, hogy a növény mely részének van szüksége erőteljesebb fejlődésre. Ha a termést használjuk, mint a paradicsom esetében, akkor termésnapot (amikor a Hold a Kos, Oroszlán vagy Nyilas jegyében jár) ajánlatos az ültetéshez, vetéshez választani. A zöldhagyma - amely leveles zöldség - levélnapon ültetendő, vagyis Rák, Skorpió vagy Halak napon. Növényeink trágyázására megfelelő idő a holdtölte vagy a fogyó hold. Ilyenkor könnyebben hasznosítják a növekedéshez szükséges tápanyagokat.
A kártevők irtásához legjobb fogyó holdkor hozzákezdeni, és a gyomnövények elleni küzdelem szintén fogyó hold idején a legeredményesebb. Növényeink visszavágását fogyó Holdnál végezzük. A betakarításhoz és a raktározáshoz felszálló Hold idején kezdjünk hozzá.
A komposztálásban is más elveket vallanak
A biodinamikus kertművelésnél - amellett, hogy a bolygók, főleg a Hold állását figyelembe veszi a munkafolyamatok elvégzésekor - hangsúlyos az is, hogy újrahasznosítjuk a tápanyagokat, és így megtartjuk a termékenységi kört, aminek alapja a komposztálás. A biodinamikus komposztálás kicsit más, mint a hagyományos, ahol csak egymásra szórjuk keletkezésük sorrendjében a zöldhulladékot. Itt a komposztot nem folyamatosan, hanem egyszerre készítjük el: egy réteg konyhai és kerti hulladékra kerül egy réteg előző évi komposzt, majd a rétegek egymást váltják. A gyorsabb folyamat érdekében pedig a komposzthalmot növényi preparátumokkal, levekkel kell beoltani be. Ennek köszönhetően igen gyorsan, 5-6 hónap alatt elkészül a komposzt.
Kísérletek is bizonyították
A talajélet egy egészséges kert kulcsa, ezért erre is nagy hangsúlyt kell fektetni rá, nem csak a növények direkt táplálására. Egy több évtizeden át tartó svájci kísérletben összehasonlították az ökológiai és a hagyományos termesztési módszereket, és az első 20 évben a biodinamikus termesztés még a bio-val szemben is jobban megőrizte a talaj humusztartalmát. A biodinamikus kertművelésben egy olyan rendszer kialakítása a cél, amely minimálisan függ a külső behatásoktól, és a szükségleteket az élő dinamikából fedezi a birtokon belülről, azaz ami az egyik helyen fölösleg vagy hulladék, az a másik helyen energiává alakul, ezért egy ázsiai teaültetvényen pont ugyanúgy megvalósítható, mint egy kis konyhakertben Magyarországon. Steiner e gazdálkodási mód megalapozása mellett más filozófiai megállapításokat is tett: ő alapozta meg az antropozófiát, a Waldorf-pedagógiát, és a méhészek munkájához is adott útmutatást.
A biodinamikusan gazdálkodók száma töretlenül nő a világban, például több francia borászat is áttért erre, mert karakteresebb bort állítanak elő biodinamikus módszerekkel.
Van más hasonló kertészeti irányzat is
A permakultúrás kertészkedés is sok mindenben hasonlít a biodinamikushoz, azonban itt a bolygóknak a földi létre gyakorolt hatása kevéssé hangsúlyos. A permakultúra alapgondolatát az ausztrál Bill Mollison, és David Holmgren dolgozták ki az 1970-es években. Rájöttek, hogy ha az társadalom továbbra is ilyen mértékben folytatja a Föld tartalékainak fölélését, akkor el fogja pusztítani az élővilágot, és önmagát is. A permakultúra megoldásként a természetben zajló ökológiai folyamatok minél teljesebb érvényesítését javasolja az ember élőhelyén a szükségletek megtermelése során. Ehhez kapcsolódóan hangsúlyozza a felesleges fogyasztás drasztikus csökkentésének, az energia megtakarításának, és a természetből való „házi” energianyerés különféle módozatainak fontosságát.
Egy biogazdaságban létrejönnek hasznos ökológiai kapcsolatok termesztett növényeink és a természetes fauna tagjai között. E kapcsolatokat igyekszik elősegíteni a permakultúra elvein kertet művelő gazda: búvóhelyet készít a sünnek, a hasznos rovaroknak, virágokat ültet a rovarok számára, hogy a belőlük gyűjthető nektár és virágpor táplálja a zengőlegyeket, fürkészdarazsakat, fátyolkákat. A permakultúra a gondolkodás valamennyi elemét (növényeket, állatokat, építményeket, domborzatot, táj és vízrajzi adottságokat) egy egységes ökológiai rendszerré szerkeszti össze, és az így létrejövő kapcsolat-hálózaton keresztül a termőképesség javul, a ráfordítás (ápolás, növényvédelem) csökken.