Mind a kertészeti üzemekben, mind a kiskertekben jellemzően versenyfutás megy az idővel, és cél a minél korábbi termés betakarítása. Ennek több oka is van. A korábbi termés, ami más szedhető, az eredményként értékelhető, ha rövidebb ideig van a termés a növényen kevesebb ideig kell gondozni, és megvédeni a kórokozóktól és kártevőktől. A korábban szedhető termés értékesebb, hiszen amikor valaminek indul a szezonja, akkor mindig magasabb az ára, mint amikor már dömping mennyiségben mindenkinél érik. Ennek értéke pénzben mérhető, hiszen, ha eladásra kerül, akkor magasabb áron értékesíthető, ha pedig nem kell megvenni, mert a kertben korán megterem, akkor pedig a korai terményekkel több pénz spórolható.

Emellett a koraiságnak az az előnye is megvan egy egynyári fagyérzékeny és folyamatosan termő zöldség kapcsán (paprika, paradicsom, uborka, tök), hogy minél korábban kezd el teremni, várhatóan annál nagyobb termésmennyiség lesz rajta.

Logikusan, ha az első novemberi fagy fogja elpusztítani az adott zöldségnövényt, tehát a termesztés végének adott az időpontja, még ha előre nem is pontosan ismert, akkor a termés minél hamarabbtól szedhető, annál nagyobb mennyiség lesz, például egy paradicsom esetén. Ezért van az hogy a palánták kiültetéskor jó, ha már bimbósak, mert így hamarabb lesz termés. Mondjuk itt még szükséges kicsit taktikázni, lévén május közepéig számítani lehet talajmenti fagyokra.

Minél korábban ültetjük ki a palántákat, annál nagyobb az esély a korábbi betakarításra, de a talajmenti fagyok miatti károsodásnak is nagyobb a kockázata. A megoldás az lehet, hogy igyekszünk korán kiültetni, de gondoskodunk ameddig szükséges fagyvédelemről, például igény szerinti fátyolfóliás takarásról, ami néhány fokos plusz hőmérsékletet tart a kinti hőmérséklethez viszonyítva. Sokszor a késő tavaszi éjszakai lehűlések idején ez éppen elegendő a növény megóvásához. A koraiság fokozására több módszer létezik, melyek akár kombinálva is alkalmazhatók.

Palántanevelés

A melegigényes zöldségfélék (pl. paradicsom, paprika, uborka) magjait már február-márciusban el lehet vetni védett helyen (pl. fűtött fóliasátorban, üvegházban, vagy akár a lakás télikertjében, ha az eléggé világos). A palánták előnevelésével a növények fejlettebb állapotban kerülnek ki a szabadföldre, így hamarabb kezdenek teremni. A palántákat a fagyveszély elmúltával, általában április-májusban ültessük ki a kertbe, de szükség esetén a lehűlés elleni védekezésről még ekkor is gondoskodjunk, ha szükséges.

Ilyen a fátyolfóliás takarás igény esetén, a mobil fóliaalagút, ami csak pár hétig van a növény felett, de lehet kapni átlátszó, műanyag fagyvédelmi harangokat, ami helyettesíthető a nyakánál levágott PET palackokkal is, melyek a növényre téve (amíg aláférnek), védenek az éjszakai lehűlések ellen. Ezeket nappalra mindenképp távolítsuk el, mert a nap nagyon hamar felforrósítja ezekben a levegőt, mert nagyon kicsi légtér található e búrák alatt.

Korai fajták választása

Vannak olyan zöldségfajták, amelyek genetikailag rövidebb tenyészidejűek, és így hamarabb lesznek betakaríthatók. Érdemes a vetőmag kiválasztásakor a "korai" jelzéssel ellátott fajtákat keresni. Káposztafélékből, karalábéból sok ilyen létezik, ezek többnyire kisebb méretűek, nem tárolhatók hosszan, de cserébe rövid idő alatt megtermeszthetők. A fóliaalagutak olyanok, mint miniatűr melegházak, legalább is olyan értelemben, hogy extra hőmérsékletet biztosítanak a növényeknek, ami lehetővé teszi, hogy előbb is elültethesd őket, ezzel korábban beindítva kertedben a termőidőszakot.

Védett termesztés

A fóliasátor vagy üvegház használata jelentősen meggyorsítja a zöldségek fejlődését, mivel a hőmérséklet magasabb és a páratartalom kedvezőbb. A korai vetésű és palántázott zöldségek fóliaalagúttal való takarása is segíti a koraiságot, védelmet nyújt a kisebb fagyok ellen, és mérsékli a talaj hőingadozását. Itt 40-60 cm magasságú, gyakorlatilag mini „fóliasátrakra” gondoljunk, melyeket a növények fölé építünk. Ezeknek mindenképp gondoskodjunk a szellőzéséről, mert bár védenek a lehűléstől, de nagyon könnyen túlmelegszenek.

Talaj előkészítése és tápanyagellátás

A mennyiben a növényeinknek megfelelő a víz és tápanyag ellátása, akkor gyorsabban fognak fejlődni, tehát hamarabb termőre is fordulnak. A jó szerkezetű, tápanyagban gazdag talaj elengedhetetlen a gyors növekedéshez. Ősszel érdemes komposzttal vagy érett trágyával javítani a talajt. A tavaszi ültetés előtt a talajt fel kell lazítani és elgereblyézni. A megfelelő műtrágya szintén hozzájárul a korai terméshez, de érdemes az alapvető tápelemek hatását ismerni, és ezeket kiegyenlítetten, egymással megfelelő arányban biztosítani. Például a nitrogén az meglendíti a zöld részek növekedését, ám ha a virágzás előtt is nitrogén túlsúlyos a tápanyagellátás akkor a növény a vegetatív fázisból nem vált generatívba, akkor elmaradhat a virágzás és a terméskötődés. Gondolhatnánk, hogy ez levélzöldségeknél például nem akkora gond, hiszen ott a levél adja a gazdasági hasznot (saláták, káposzta, spenót, sóska), tehát nem baj, ha nem virágzik. Annyiban azonban mégis előnytelen, hogy vannak nitráthalmozó növények, és más esetben is jellemző, hogy ha nem kiegyenlített a tápanyag ellátás akkor a zöldség tápanyag tartalma sem lesz ideális, amit elfogyasztunk.

Lehet tehát lombtrágyákkal, meg műtrágyákkal beavatkozni, de hasznosabb, ha a talaj minden tápanyagból a megfelelő mennyiséget és az ideális arányban tartalmazza. Ez a legegyszerűbben úgy érhető el, hogy folyamatosan és természetes módon tartjuk jó állapotban a talaj szerkezetét és ideális összetételben a tápanyag tartalmát. Ez a legegyszerűbben érett marhatrágya, komposzt, vagy akár granulált baromfitrágya hozzáadásával lehetséges.

Helyes vetési és ültetési idő

A zöldségféléknek eltérő a hőmérsékleti igényük a csírázáshoz és a fejlődéshez. Fontos a megfelelő időpontban elvetni a magokat vagy kiültetni a palántákat, figyelembe véve az adott fajta igényeit és az időjárási viszonyokat. A túl korai vetés vagy ültetés a hideg talajban lassú csírázáshoz, gyenge növekedéshez vezethet. Nem kell fagy ahhoz, elég egy komolyabb lehűlés, hogy egy kiültetett palánta fejlődése megtorpanjon, megálljon néhány napra, vagy hétre, és akkor felesleges munka és költség volt a palántanevelés, hiszen elvesztjük a koraiságát a szabadföldi állandó helyre vetettekhez képest.

Talajtakarás és öntözés

A talaj mulcsozása (pl. szalmával, fűnyesedékkel) segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát és hőmérsékletét, ami kedvez a gyökérfejlődésnek és a gyorsabb növekedésnek. A sötét színű takarás (pl. fekete agroszövet) a talajt jobban felmelegíti, ami szintén elősegíti a koraiságot. A rendszeres és megfelelő mennyiségű öntözés biztosítja a növények számára a szükséges vizet a gyors növekedéshez és fejlődéshez. Azonban a túlzott öntözés káros lehet.

Kártevők és betegségek elleni védelem

Az egészséges, kártevőktől és betegségektől mentes növények gyorsabban fejlődnek és hamarabb teremnek. Fontos a megelőzés (pl. vetésforgó, ellenálló fajták választása) és a szükség szerinti védekezés. Bizonyos növények egymás mellé ültetve pozitívan befolyásolják egymás növekedését és fejlődését. Például a bazsalikom a paradicsom mellett ültetve megfigyelések szerint javítja annak ízét és koraiságát.

Ezeknek a módszereknek a kombinálásával jelentősen fokozható a kiskerti zöldségek koraisága, így hamarabb élvezhetjük a friss, saját termesztésű terményeket.