Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
"A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése" című közleményben megfogalmazott reform illeszkedik a fenntartható, intelligens és inkluzív növekedésre ösztönző Európa 2020 stratégiához.
A közlemény ismertetésekor Dacian Cioloº, az EU mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa hangsúlyozta, hogy "zöldebb, méltányosabb, hatékonyabb és eredményesebb" KAP-ra van szükség. "Az európai mezőgazdaságnak nemcsak gazdasági, hanem környezeti értelemben is versenyképesnek kell lennie." - tette hozzá a biztos.
A Bizottság az év korábbi szakaszában nyilvános vitát és nagyszabású konferenciát rendezett a KAP jövőjéről, mely alapján három fő célkitűzést állapított meg. Az egyik a fenntartható élelmiszertermelés, vagyis biztonságos és elegendő mennyiségű élelmiszer biztosítása a növekvő globális kereslet, a gazdasági válság és a nagyobb fokú piacingadozás figyelembevételével, az élelmiszerbiztonság fokozása érdekében. Második érdek a fenntartható gazdálkodás, és az éghajlatváltozás elleni küzdelem, harmadik célként pedig a területi egyensúly és a vidéki térségek sokszínűségének megőrzését jelölték ki.
Méltányosabbá válhat az elosztás
A közlemény áttekinti azokat a jövőbeli eszközöket, amelyek leginkább alkalmasak lehetnek a fenti célok elérésére. A közvetlen kifizetésekre vonatkozóan a közlemény kiemeli, hogy a támogatások újraelosztása, átalakítása és célzottabbá tétele rendkívül fontos, mint ahogyan az is, hogy ez objektív és méltányos szempontok alapján, az adófizetők számára közérthető módon történjen. E támogatások rendszerének kialakításakor gazdaságossági és környezeti szempontokat is figyelembe kell venni (tekintettel egyrészt a közvetlen kifizetések "jövedelem-támogatási" jellegére, másrészt tükrözve a gazdálkodók által termelt közjavakat), az aktív gazdálkodók célzottabb támogatása mellett. A támogatások méltányosabb elosztását gazdaságilag és politikailag megvalósítható módon, a nagyobb fennakadások elkerülése érdekében átmeneti időszak biztosításával kell megszervezni.
A lehetséges közelítésmódok egyike az alapszintű jövedelemtámogatás (mely régiónként egységes lehetne, azonban nem lenne átalányjellegű az EU-ban, új kritériumokon alapulna, és maximalizált lenne); ezenfelül kötelező környezetvédelmi kifizetés járna azokért a további (éves szintű) tevékenységekért, amelyek többet teljesítenek az alapvető feltételességgel kapcsolatban előírtaknál (például takarónövényzettel való borítás, vetésforgó, állandó legelő vagy ökológiai célú ugaroltatás); ezt uniós szinten meghatározott, különleges természeti korlátokra vonatkozó kifizetések és a vidékfejlesztési intézkedések keretében kifizetett összegek egészítenék ki; ezenfelül egy korlátozott mértékű, termeléstől függő kifizetési lehetőség állna rendelkezésre a különlegesen kímélő típusú gazdálkodás részére. Egy egyszerű, testreszabott támogatási rendszer fokozná a kis gazdaságok versenyképességét, csökkentené a bürokráciát és hozzájárulna a vidéki területek életképességéhez.
A piaci intézkedéseket, köztük az állami intervenciót és a magánraktározási támogatást illetően valószínűleg lenne mozgástér az intézkedések korszerűsítésére és egyszerűsítésére, valamint lehetőség szerint új elemek bevezetésére az élelmiszerlánc működésének javítására tekintettel. Ezek az intézkedések ma immár csak a biztonsági háló szerepét töltik be, olyannyira, hogy a közraktárak gyakorlatilag már meg is szűntek. A piaci intézkedések a közelmúltban, 1991-ben még a KAP-kiadások 92%-át tették ki, 2009-ben viszont a KAP költségvetésének már csak 7%-át fordították erre a célra.
Eredményközpontúbb vidékfejlesztés
A vidékfejlesztési politika esetében a közvetlen értékesítés és a helyi piacok fontossága, valamint a fiatal gazdálkodók és a piacra újonnan belépők különleges igényei a figyelem középpontjába kerültek. Az új KAP-ba még jobban beépül majd a LEADER-megközelítés. A nagyobb hatékonyság érdekében felmerült az eredményközpontúbb megközelítés felé való elmozdulás lehetősége is, lehetőség szerint a célok számszerűsítésével. A jövőbeli vidékfejlesztési politika új elemét kell, hogy képezze egy olyan kockázatkezelési eszköztár, amely elősegíti a piaci bizonytalanságok és a bevételingadozás jobb kezelését. A termelési és bevételi kockázatok kezelésére különböző opciókat kell elérhetővé tenni a tagállamok számára egy új, WTO-kompatibilis bevételstabilizáló eszköztől kezdve a biztosítási eszközök és befektetési alapok fokozott támogatásáig. A közvetlen kifizetésekhez hasonlóan a támogatásokat objektív szempontok alapján újra el kell osztani, ám a lehető legkisebbre korlátozva a jelenlegi rendszer esetleges komoly fennakadásait.
Három lehetőség áll fenn
Az említett főbb kihívások kezelése érdekében a közlemény a KAP jövőbeli irányára vonatkozóan három lehetőséget körvonalaz:
1) a KAP legégetőbb hiányosságainak kiigazítása fokozatos változtatásokkal,
2) a KAP zöldebbé, méltányosabbá, eredményesebbé és hatékonyabbá tétele, valamint
3) a jövedelemtámogatás és a piaci intézkedések helyett a környezeti és éghajlatpolitikai célok előtérbe helyezése.
A Bizottság mindhárom lehetőségre vonatkozóan javasolja a jelenlegi, kétpilléres szerkezet fenntartását. Az 1. pillér a közvetlen kifizetéseket és piaci intézkedéseket tartalmazza, amelyekre vonatkozóan a szabályokat egyértelműen uniós szinten határozzák meg, a 2. pillér pedig a többéves vidékfejlesztési intézkedéseket öleli fel, amelyekre vonatkozóan a lehetőségek keretét szintén uniós szinten határozzák meg, de a programok végső kiválasztása a tagállamok vagy a régiók hatásköre, közös igazgatás keretében. További közös elem mindhárom lehetőség tekintetében az az elgondolás, hogy a közvetlen kifizetések jövőbeli rendszerét nem múltbeli referencia-időszakok, hanem objektív kritériumok alapján kell meghatározni. "A jelenlegi rendszer eltérő szabályokat tartalmaz az EU-15-re és az EU-12-re vonatkozóan, és ez 2013 után már nem tartható fenn", amint azt ma Cioloº biztos hangsúlyozta. A vidékfejlesztési előirányzatok tekintetében is objektívabb kritériumokra van szükség.
A hivatalos jogalkotási javaslatokat a Bizottság ezen elképzelések megvitatását követően, 2011 közepén fogja előterjeszteni.