Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A közlemény szerint a törvényjavaslat célja, hogy 2012. január 1-jétől új, kétpilléres kockázatkezelési rendszer álljon a növénytermesztési és kertészeti ágazatban dolgozó mezőgazdasági termelők rendelkezésére. Az új rendszernek köszönhetően a termelők a jelenleginél jóval szélesebb körű védettséget élvezhetnek a kedvezőtlen időjárási jelenségekkel szemben - olvasható.
A tervek szerint az új kárenyhítési rendszerhez azok a termelők csatlakozhatnak, akik egységes támogatási kérelmük alapján támogatást kapnak, és a termőföldjük nagysága meghaladja szántóföldi művelési ágban a 10 hektárt, szántóföldi zöldségtermelésnél az 5 hektárt, ültetvényeknél az 1 hektárt.
A rét-, legelő-, gyepterületek, valamint a termőre még nem fordult ültetvények nem tartoznak a kárenyhítési intézkedés hatálya alá, így ezekkel a kárenyhítési rendszerhez csatlakozni nem lehet. A befizetések mértéke a tervezet szerint szántóföldi növénytermesztésnél évente 1.000 forint/hektár, szántóföldi zöldségek, valamint szőlő, gyümölcsös és egyéb ültetvényeknél 3.000 forint/hektár. A termelői befizetésekből összegyűlt összeget az állam a központi költségvetésből ugyanannyival kiegészíti.
Az új - öngondoskodásra ösztönző - rendszerben csak azok a termelők kaphatnak teljes összegű kártérítést, akik a tevékenységük legalább 50 százalékára biztosítási szerződést kötnek egy üzleti biztosítóval, míg a biztosítási szerződéssel nem rendelkezők a kárenyhítő juttatás 50 százalékra számíthatnak.
Az új kárenyhítési rendszer I. pillére az árvíz- és viharkárokkal kibővült kockázati körben, jóval nagyobb termelői kört átfogva, ezzel nagyobb kockázatközösséget és nagyobb kárenyhítési alapot képezve, a termelői elvárásokhoz jobban igazodva nyújt méltányos kárenyhítő juttatást a gazdáknak - ismerteti a közlemény.
Az előzetes számítások szerint az új kárenyhítési rendszerben a termelői befizetések nagysága elérheti a 4,-4,1 milliárd forintot, a tervezett költségvetési hozzájárulással együtt így évenként 8-8,2 milliárd forint fordítható az alapkezelőből kárenyhítésre.
Az új kockázatkezelési rendszer II. pillérét egy üzleti alapon működő mezőgazdasági biztosítási konstrukció képezi azoknak a termelőknek, akik a központi kárenyhítési alap nyújtotta védelemnél nagyobb mértékben kívánják csökkenteni a termelési kockázataikat. A VM kiemeli: újdonság, hogy az agrárbiztosítóknál az aszályra, a tavaszi fagyra, a felhőszakadásra és az árvízre is lehet biztosítást kötni.
A termelők a biztosítás díjához 65 százalékos, uniós és hazai költségvetési forrásokat is tartalmazó támogatást vehetnek igénybe.
A tájékoztatás szerint az I. és a II. pillér szorosan összefügg és kiegészíti egymást. A két pillér együttes működésével az eddiginél jóval több termelő, a jelenleginél jóval nagyobb védettséget élvezhet a kedvezőtlen időjárási jelenségekkel szemben, mivel egy károsult gazdálkodó mind kárenyhítésben, mind pedig biztosítói kárkifizetésben is részesülhet ugyanazon káresemény után.
A kárenyhítő juttatásokat a termelők március 31-ig megkapják a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól; amiatt, hogy a rendszer állami támogatást tartalmaz, az Európai Bizottságot is tájékoztatni kell - közölte a VM.
A törvényjavaslat társadalmi egyeztetésébe a tárca bevonta a Magyar Biztosítók Szövetségét, a Magyar Agrárkamarát, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségét, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségét, a HANGYA-t, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát, az Országos Erdészeti Egyesületet, valamint a Fiatal Gazdák Szövetségét (AGRYA) - ismerteti a közlemény.
forrás: MTI