Herman Van Rompuy még csütörtökök kora este találkozott Barroso bizottsági elnök társaságában Orbán Viktorral, ahol későbbi papírjának tanulsága szerint két ajánlatot tett tárgyalópartnerének, ami pénzügyi szempontból javított a magyar mérlegen. Először is azt javasolta, hogy a kohéziós támogatások főszabályként javasolt GDP-arányosan 2,35 százalékától 10 százalékkal felfelé eltérve Magyarországnak és a specifikus feltételnek megfelelő más államoknak (a baltiaknak) 2,59 százalék legyen a plafon.

Emlékezetes, hogy a Bizottság által javasolt 2,5 százalékos felső határral hazánk támogatási szintje 2014 és 2020 között közel 30 százalékkal, 18,3 milliárd euróra (a 2007 és 2013 közötti 25,7 milliárdról) csökkent volna. Számításaink szerint minden egyes 0,1 százalékos emelés (a jelen esetben nagyjából erről van szó) további 720 millió eurót javít a magyar mérlegen. Ennek megfelelően a van Rompuy-féle formula hozadéka 720 millió euró körül lehet.

Javaslatában az Európai Tanács elnöke még egy testre szabott "ajándékot" belengetett a magyar félnek, nevezetesen a meglévő kereten felül 1,2 milliárd eurót ígért be Közép-Magyarország régiónak, amely 108 százalékos fejlettségi szintjével a fejlett térségek kategóriájába kerül és csökkennek a támogatásai. Ez tehát forrásaink szerint új pénz.

Van Rompuy első körös ajánlata nem tartalmazott több kedvezményt a magyaroknak, akik így becsléseink szerint 1,9-2 milliárd euróval kerültek beljebb, vagyis ezen forgatókönyv alapján valahol 20 milliárd euró fölött tartanánk most.

Bár ez még mindig távol van a most elérhető 25,7 milliárd eurótól, azonban nem lenne helyénvaló ehhez viszonyítani, hiszen ekkora összeg már a szabályok változatlanul hagyása esetén sem járna, ráadásul a kohéziós politika összkiadásai is milliárdokkal csökkennek.

Ezzel együtt forrásaink szerint két lehetőség nyílik a pénzügyi pozíció további javítására. Az egyik az elérhető támogatások felső határának további növelése; a másik pedig kompenzálásképpen újabb egyedi kifizetések megszerzése.

A támogatási sapka a fő oka annak is, hogy kirívó módon a legfejletlenebb kategóriába tartozó hat magyar régió támogatási szintje annak ellenére csökken a jelenlegi időszakhoz képest, hogy e térségek és az ország egészének egy főre eső GDP-je nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. Más esetekre létezik egyfajta biztonsági háló, ami megakadályozza a pozíció romlását, ám ez az említett magyar régiókra jelenleg éppen nem vonatkozik.

Bár az uniós transzferek összegére nincs hatással, több kedvező elmozdulást javasolt Van Rompuy ezidő szerint utolsó tárgyalási kerete a pénzfelhasználás szabályaiban. A felzárkózási alapok esetében az uniós társfinanszírozási ráta végül 75-ről felment 85 százalékra; a vissza nem téríthető áfa-t támogatásként lehet majd elszámolni; és a lehívható előleg is a teljes támogatási keret 2 százalékáról 4 százalékára emelkedik.

Mindezek a változtatások akár a GDP 1 százalékának is megfelelő pótlólagos kiadástól óvhatják meg a költségvetést és megkönnyítik majd az uniós pénzek felhasználását.

A közös agrárpolitikánál is javult a magyar mérleg, miután az új javaslat visszaadott 8 milliárd eurót a tagállamoknak a közvetlen agrárkifizetésekre és a piaci intézkedésekre a Bizottság javaslatához képest már korábban elvett 16,7 milliárd euróból. Mivel Van Rompuy múltkori, első javaslata után az egyik időszakról a másikra 6,2 százalékkal, 573 millióval csökkentek volna a magyar agrártermelők direkt támogatásai 2014 és 2020 között, a részleges visszaállítás után a visszaesés mértéke már kisebb lenne.

A felkínált vidékfejlesztési támogatások tagállamok közötti elosztására csak a következő csúcs előtt, vagy a csúcson lesz meg a kulcs.

(BruxInfo)