Újraéledhetnek a határidős üzletek a hazai gabonapiacon, mivel az ágazati szereplők konszenzusos módon egyetértenek azzal a törvénymódosítással, amely március 15-től lépett hatályba. Az új szabályozás - amint az a portfolio-hu-agrarszektor.hu "Agrárium 2014" című, március elejei konferenciáján is elhangzott - adásvételi szerződéseket ír elő, de a piaci szereplők számára megnyugtató módon igyekszik meghatározni, mit tartalmazzanak a megállapodások.

Tavaly a gabonapiac valamennyi szereplőjét hátrányosan érintette, hogy a jogi szabályozás hiányosságai miatt elmaradtak a határidős szerződések - állapítja meg közleményében a Nemzei Agrárgazdasági Kamara (NAK). Korábbi vélemények szerint a kereskedők 2013 elején azért nem kötöttek ilyen megállapodásokat, mert az akkori szabályozás nem tartalmazott számukra kellő garanciákat arra, hogy a leszerződött áruhoz később hozzá is juthatnak. Az elmúlt évi betakarítás idejére azonban a terményárak jelentősen estek, így az ágazat különböző becslések szerint 70-200 milliárd forint árbevétel kiesést szenvedett a miatt, hogy tavaly nem jöttek létre határidős ügyletek.

A március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv, illetve a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló törvény legutóbbi módosítása érdemi változásokat eredményez majd a mezőgazdasági termények határidős teljesítését megalapozó szerződéses rendszerben - szögezi le az agrárkamara. A NAK-nak a termelők és a felvásárlók egyaránt tagjai, ezért a kamara egyeztetéseket kezdeményezett az érintett piaci szereplőkkel annak érdekében, hogy kidolgozhasson egy mindkét fél számára elfogadható útmutatót a határidős szerződések tartalmáról.

A gabonapiaci szereplők először a portfolio.hu-agrarszektor.hu "Agrárium 2014" című, március elejei konferenciáján foglaltak egyértelműen állást a nyilvánosság előtt arról, hogy egyetértenek a szabályozási változtatásokkal. A NAK pedig most saját honlapján is közzétett egy állásfoglalást, amelyben konkrét javaslatokat tesz arra, mit tartalmazzanak és mire térjenek ki az adásvételi szerződések jogszabályban meghatározott kötelező elemei, így például a szokásos terménymennyiség, a minőség vagy az ár meghatározására vonatkozó részek.

Ezek közül kiemelt fontosságú, hogy a NAK a szerződő felek közötti vitás kérdések tárgyalásos rendezését tartja elsődlegesnek. Erre való tekintettel azt ajánlja, hogy a felek a szerződésben a jogvitát megelőzően vállaljanak kötelezettséget az előzetes egyeztetésre. Amennyiben ez nem vezet sikerre, a szerződésben javasolható, hogy kössék ki a NAK mellett működő állandó választottbíróság hatáskörét. Ez a vitarendezési megoldás alkalmas arra, hogy a jogvitát a szerződő felek kölcsönösen méltányolható érdekei figyelembe vétele mellett rendezze.

A NAK által kidolgozott útmutató legfőbb célja, hogy a szerződéseket az üzleti etika és az üzleti szokások megtartása mellett kössék meg, illetve teljesítsék a termelők és a feldolgozók.