Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A világ műtrágya-felhasználása várhatóan 1,8%-al növekszik évente 2018-ig - áll a FAO legújabb tanulmányában, amely "A világ műtrágya felhasználásának tendenciái és várható kilátásai 2018-ig" címet viseli. A legnagyobb mennyiségben kijuttatott nitrogén-komponens felhasználása mintegy 1,4%-al, a foszforé 2,2%-al, a káliumé pedig 2,6%-al bővülhet. A jelentés nem tér ki a műtrágya árának alakulására, de megjegyezi, hogy az árak 2010-hez viszonyítva az elmúlt év közepén jóval alacsonyabbak voltak.
A kontinensek között jelentős marad a különbség a nitrogénkomponensű műtrágyák iránti keresletben. A becslések szerint Afrika 4,1 millió, Európa 15,7 millió, Amerika 23,5 millió, Ázsia pedig 74,2 millió tonnát igényel majd belőle.
MTI-fotó: Nagy Lajos
Ugyanakkor a nitrogénműtrágyák iránti kereslet növekedése a jövőben leginkább Afrika szubszaharai részén várható, évenként 4,6%-os mértékben. Kelet- és Dél-Ázsiában viszont, ahol 60% feletti részesedéssel a világ legtöbb nitrogénműtrágyáját használják fel, nem várható élénk növekedés, sőt inkább csökkenésre lehet számítani. Az észak-amerikai gazdálkodók 0,5 %-os emelkedést várnak, míg a FAO szerint a nyugat-európai termelők a meglévő pozitív tápanyagmérleg hatására várhatóan 50 ezer tonnával csökkentik a felhasznált műtrágya mennyiségét. Általában véve azonban 2018-ig nem várhatók jelentős változások, mivel a nyugat-európai csökkenést a kelet-európai országok 3,6 %-os növekedése kompenzálhatja - derül ki a tanulmányból.
A jelentés kiemelten foglalkozik a környezetkímélő talajgazdálkodás fontosságával. 2015 a talaj éve, ennek megfelelően a FAO és partnerei szeretnék felhívni az emberek figyelmét e nélkülözhetetlen ökoszisztémára, illetve a fenntartható fejlődés gyakorlati alkalmazásának jelentőségére.
A műtrágyázás fontossága kétségtelen, azonban az évtizedekkel ezelőtti - és számos területen ma is fennálló - extrém túltrágyázásnak köszönhetően számos talajban alakult ki a degradáció jelensége, amely hosszú távon terméskiesést és súlyos környezetszennyezést eredményezett. A talajból kimosódó nitrátok például jelentős veszélyforrást jelentenek a vizekre.
Természetesen a környezetkímélő módszerek - például a hüvelyesek használata a vetésforgóban vagy a zöldtrágyázás - segíthetik az ésszerű gazdálkodást. Emellett fontosak lehetnek a növények kondícióját ténylegesen mérő vizsgálatok, illetve a precíziós tápanyagadagolóval rendelkező gépek is.
A klimatikus és földrajzi tényezőknek várhatóan nagyobb szerepük lesz a műtrágyafelhasználás alakulásában. Valószínűleg jelentős mértékben emelkedik Afrika szubszaharai területeinek nitrogén- és káliumműtrágya igénye annak ellenére, hogy ezeken a területeken jelen pillanatban igen alacsony a felhasználás. Ázsia, mint a legnagyobb műtrágya felhasználó, továbbra is megőrzi vezető pozícióját.