Jövő héten ismét együtt a hazai agrárszakma az Agrárszektor konferencián Siófokon!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Nagy István, Áder János, Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Ma is sokan tartanak attól, hogy a GM-növények széles körű köztermesztése nem csak beláthatatlan egészségügyi következményekkel járhat, hanem hatalmas környezeti kockázatot is okozhat. Számos vélemény szerint ugyanis a genetikailag módosított növények pollenje befolyásolhatja a hagyományos növények megtermékenyülését, egy úgynevezett "szupernövényt" hozva létre ezzel.
A heves vitákat kiváltó kérdésben újabb fordulatot hozhat az a tanulmány, amelyet a napokban közöltek a University of Guelph egyetem kutatói. A virágzó gyümölcsfákat tanulmányozva azonosították azt a gént, amelynek jelenléte befolyásolja a megporzást. A gén hatására olyan fehérje termelődik, amely elősegíti a növény önbeporzását, és a virág kinyílása előtt lezajlik a gyümölcsképzés. A kutatók szerint ilyet a természetben például az őszibaracknál tapasztalhatunk.
Ha ezt a gént a jövőben beültetik egy adott növénybe, hatására a pollenek nem szabadulnak ki, így nem vehetnek részt más, hagyományos növények megporzásában. Ezzel elkerülhetővé válik a nemkívánatos génszennyezés, amikor a GMO növények pollenjei megtermékenyíthetik a hagyományos kultúrnövényeket.
Európában ugyanakkor a genetikailag módosított fajtáknak ma leginkább éppen a kukoricatermesztésben van jelentőségük. Korábban az Európai Uniós is engedélyezett például olyan fajtákat, amelyek kukoricamoly-rezisztens gént tartalmaznak. A számtalan vitát kiváltó kérdésben azonban nem született konszenzus, mivel sokan továbbra is tartanak attól, hogy a GM-kukoricák pollenje Európában is jelentős génszennyezést okoz.
A tanulmány szerzői szerint a tudományos felfedezés segíthet megdönteni a génmódosított növényekkel szembeni előítéleteket, hiszen ezzel a változtatással nem jöhetnének létre a GMO növények pollenjével szennyezett növények. Ehhez azonban a valamilyen más okokból korábban már génkezelt növényeket újra módosítani kellene.
Az élelmiszer-termelőkön, illetve gazdálkodókon kívül a felfedezés hatással lehet a parfümipar szereplőire is, mivel az olyan illatos évelőknél, mint például a jázmin, a hagyományos termesztésnél a virágok kinyílásakor a illékony anyagok 80 százaléka elpárolog. Az azonosított gén hatására azonban a szirmok zárva maradhatnak, így a termesztők többet tudnak gyűjteni az értékes komponensű, iparban nagyrabecsült virágból.
