Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Keresni kell a hazai kukoricatermesztési technológiában azokat a lehetőségeket, amelyekkel a termelők reagálhatnak a változó időjárási körülményekre - közölte az agrárszektor.hu-val a Syngenta. A cég ezért dolgozta ki komplex kukoricaprogramját, amely a vetéstől a betakarításig tartalmaz átfogó technológiai megoldásokat.
A klimatikus változás nem csak az átlaghőmérséklet emelkedésében mutatkozik meg, hanem az időjárási szélsőségek intenzitásában is. A csapadékos éveket egyre gyakrabban követik extrém aszályos időszakok, és e tendencia a prognózisok szerint tovább fokozódik. A kukorica biológiailag is nagy vízigényű növény, ráadásul fejlődése az egész nyári időszakon átível, így ki van téve az aszályos és meleg periódusoknak is. A hektikus csapadékeloszlás különösen érzékenyen érinti a növényt azokon a területeken, amelyeken nincs öntözés. A gazdálkodóknak azonban a szélsőséges csapadékviszonyok mellett fel kell készülniük arra is, hogy nem csak a kártevők, hanem a gombakórokozók is egyre több problémát okoznak.
A Syngenta szerint a változások miatt át kell gondolni a hazai kukoricaágazat technológiáját, hogy a termesztés a jövőben is eredményes és jövedelmező legyen. A cég programja - amely az első ilyen átfogó koncepció a hazai kukoricapiacon - a rovarölő szerrel is csávázott hibridvetőmagokra, a talajfertőtlenítésre, a gyomirtásra, az állományvédelemre és a szaktanácsadásra terjed ki.
A technológia első legfontosabb eleme, hogy a termelők a vetés időpontját miként választják meg. Egyre nagyobb szerepet kaphat a korai vetés, mert a növények kihasználhatják a téli csapadékot, korábban indulhatnak fejlődésnek és hamarabb is virágozhatnak, így nagyobb eséllyel kerülhetik el a július elején-közepén menetrendszerűen érkező aszályos időszakot. A korábbi virágzás ráadásul korábbi aratást is eredményezhet, így a kukorica után nagyobb biztonsággal vethetők őszi kalászosok.
A Syngenta szerint a vetést évjárattól függően és termőhelyspecifikusan már március végén, április elején el lehet kezdeni, amelyhez érdemes figyelembe venni a hosszú távú időjárási előrejelzést és a saját területek jellemzőit is. A cég kukoricaprogramjában szereplő hibridek (SY Arioso, SY Iridium, SY Ulises, SY Octavius, SY Afinity, NK Kansas, NK Lucius, NK Octet, NK Columbia) vetőmagjait Maxim XL + Force 20 CS csávázó szerrel látják el, amely alapvédelmet ad a talajlakó kórokozók és kártevők ellen.
A hazai kukoricatermesztés technológiájában mára alapelemmé vált a kukoricabogár elleni védekezés. A Syngenta tapasztalatai szerint a lárvákat a leghatékonyabban a vetéssel egy menetben végzett talajfertőtlenítés pusztítja el. Az elmúlt évek hazai vizsgálatai azt mutatták, hogy a Force 1,5 G nevű szer hektáronként 12-15 kilogrammos adagban a kártételi küszöb alatt tartotta a lárvák egyedszámát. E technológiával az elmúlt tizenkét év átlagában több, mint 1,5 tonnás hektáronkénti termést lehetett megmenteni a kezelt területeken - húzta alá a Syngenta.
A későbbi fejlődési fázisokban a kukoricának a gyomokkal kell megküzdenie a tápanyagért a vízért és a fényért, ezért e versenytársakat minél korábban "le kell kapcsolni". Leginkább a korai gyomirtás lehet célravezető, és ez lehet a termésmaximalizálás legegyszerűbb formája is, amellyel hektáronként általában 0,5-1,0 tonna termés menthető meg. A Syngenta technológiája a gyomok ellen a háromkomponensű Lumax-ot tartalmazza, amely korai posztemergens kezelésre alkalmas.
Ma már általános tapasztalat az is, hogy a melegedő klimatikus viszonyok hatására számos olyan kártevő - például a kukoricamoly, a gyapottok bagolylepke vagy több levéltetűfaj - is elszaporodhat, amely eddig kevesebb figyelmet kapott. A rovarok nemcsak mennyiségi kárt okoznak, hanem minőségit is, mert károsításuk miatt számos gombakórokozó - így az Aspergillus flavus és számos Fusarium faj - is megtelepedhet a növénydeken. Ezek pedig olyan toxinok termelésért felelősek, mint például az aflatoxin vagy a fumonizinek.
A Syngenta technológiájában az Ampligo nevű szer két eltérő hatásmechanizmusú hatóanyaga a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke ellen nyújt védelmet. A Quilt Xcel gombaölő szer pedig a kukorica legfontosabb helmintospóriumos levélfoltossága ellen használható fel, és a takarmány-, a siló-, a csemege- és a vetőmagkukorica-termelésben egyaránt alkalmazható. E készítmény mérsékli az aszály okozta stressz káros hatásait is, így javítja a növények kondícióját. A Quilt Xcel és az Ampligo készítmények együttes használata hozzájárulhat a mikotoxin termelő gombafajok (leginkább a Fuzárium fajok) kontrollálásához.
Tavaly huszonkét helyen állítottak be termelői kísérleteket, amelyek azt igazolták, hogy az új termesztéstechnológia szélsőséges körülmények között is jobb minőségű és nagyobb termést hozott - közölte a társaság. A program alkalmazásához a cég területi képviselői szaktanácsadást nyújtanak. A vállalat ma a harmadik legnagyobb cégnek számít a hazai kukoricavetőmag-piacon, és arra számít, hogy a program révén részesedését tovább növelheti.