A Refertil-projekt új technikai, gazdasági és környezetvédelmi megoldást jelenthet az unió foszfátkitettségének költséghatékony és környezetbarát csökkentésére, a mezőgazdasági talajbiztonság és a foszfor tápanyagellátás növelésére - jelentette ki Edward Someus, a projektet vezető Terra Humana Kft. ügyvezetője a projektzáró konferencián, amelyen a NÉBIH elnökhelyettese mellett megjelentek a Magyar Tudományos Akadémia és fontos hazai nagyvállalatok képviselői is.

Az első bioszén hatósági engedélyt (kertészeti termésnövelő és talajjavító biogazdálkodási termékekre) Európában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) adta ki a Terra Humana Kft. részére. Ennek megfelelően a NÉBIH - az európai hatóságok közül elsőként - részletes hatékonysági és élelmiszerlánc-biztonsági vizsgálatot végzett el.

"A NÉBIH számára is az az egyik legfontosabb cél, hogy a jó minőségű élelmiszert a környezet megóvásával állítsuk elő. Ennek kitűnő példája a Refertil-projekt, amely rengeteg lehetőséget hordoz, és követendő példaként szolgál mindenkinek!" -mondta el Jordán László, a NÉBIH Növény-, talaj- és erdővédelmi elnökhelyettese.

Az unióban ugyanis egyre nagyobb szerepet kapnak azok a projektek, amelyek célja a mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek újrahasznosítása, valamint a műtrágyák és vegyszerek használatának visszaszorítása és kiváltása. A Refertil-projekt feladata pedig pont a szerves melléktermékekből újrahasznosított, hozzáadott értékű, biztonságos bioszén és biofoszfát technológiák, illetve termékek fejlesztése, tesztelése és uniós jogharmonizációja - tette hozzá Edward Someus.

A Refertil-projekt egyik legfontosabb terméke, az ABC (Animal Bone bioChar, vagyis az élelmiszer minőségű állati csontból előállított bioszén). A termék 2-5 milliméteres fekete színű granulátum, amelyet ugyanúgy alkalmaznak, mint a hagyományos műtrágyákat. Az ABC-t a levegő kizárásával, magas hőfokú szenesítési eljárással állítják elő. Az így kapott bioszén foszfortartalma megközelítőleg 30 százalék, amely annyira magas, hogy használatával esetenként teljesen elhagyhatók foszfátműtrágyák. Ráadásul a hagyományos foszfátműtrágyák az egészségre ártalmas nehézfémeket is tartalmazhatnak (kadmium, urán).

Edward Someus szerint az unióban már régóta célul tűzte ki a mezőgazdasági (szalma, kukorica, trágya), az erdészeti (fafeldolgózóipari) és az élelmiszeripari (állati csont) melléktermékek újrahasznosítását. Úgy véli az alternatív foszfortrágyázásban kiemelkedő szerep jut a csontlisztnek, mivel a táplálék útján felvett foszfor főként a csontrendszerben koncentrálódik.

Az ABC elnevezésű bioszén használata a termés mennyiségét legalább 10, a termék értékét pedig akár 20 százalékkal is emelheti, emellett növeli a talaj termékenységét, helyreállítja a talaj egyensúlyát, valamint ellenőrzött módon szolgáltatja és adagolja a foszfort. Az ABC bioszénnel megoldással nő a mezőgazdasági talajbiztonság és a foszfor-tápanyagellátás fenntarthatósága, valamint bővül a bioalapú agrárgazdaság.
  
A Refertil-projektet egy független magyar vizsgálólaboratórium, a WESSLING Hungary Kft. is áttanulmányozta. Palotai Zoltán, a laboratórium környezetvédelmi üzletágának vezetője szerint a magyar vezetésű program környezetbarát, biztonságos és újrahasznosított terméket állít elő. Az új technológia alkalmazásával - elsősorban a kertészeti iparágban - csökkenthető a hagyományos foszfát műtrágyák használata. Emellett az ABC bioszén növeli a termés értékét és mennyiségét, csökkenti az unió foszfátkitettségét, de megoldást jelenthet a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban keletkező hulladékáramok kezelésére is.

Ráadásul a rövidesen megújuló európai műtrágyarendelet bioszén jogharmonizációja és standardizációja is elsősorban Refertil-projekt eredményeire épül. A technológiát Magyarországon fejlesztették ki, ezért ha sikerül megvalósítani a magyar befektetést az első mintaüzem 2016-os felállításig, akkor Magyarország már 2017-ben az egész Európai Unión belül az újrahasznosított foszforgyártás tudományos és ipari tudásközpontjává, illetve elsődleges beszállítójává válhat.