Visszamenőlegesen nincs mód leválogatni teljes mértékben, mennyi büntetést kaptak a termelők Magyarországon amiatt, hogy nem tartották be a felszíni és felszín alatti vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezését tiltó szabályozást - közölte az agrárszektor.hu-val a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A gondot a Nébih tájékoztatása szerint az okozza, hogy időközben megváltoztak az informatikai rendszerek, és ezért nincs lehetőség az adatok teljes körű visszamenőleges "leválogatására".

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megakadályozására az unió úgynevezett Nitrát Irányelvet dolgozott ki. Ennek alapján a tagországoknak ki kellett alakítaniuk saját szabályozásukat, amelyet Magyarországon a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat fog össze. A nitrátérzékeny területekre vonatkozó szabályozás nálunk 2001-ben lépett életbe az uniós csatlakozási felkészülés részeként. 2013. szeptember 1-től a nitrátérzékeny területek köre jelentősen bővült, és az ország mezőgazdasági területeinek csaknem 70 százalékát e kategóriába sorolták.

A Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásainak betartását a termőföldeken a talajvédelmi hatóság, állattartó telepeken a vízügyi hatóság ellenőrzi. A Nébih kimutatásai szerint különböző hiányosságok miatt 2008 óta összesen mintegy 17 millió forint nitrátszennyezési és adatszolgáltatási bírságot szabtak ki, a 2008 előtti adatok viszont nincsenek meg összesített formában.

A legfrissebb, 2016-os ellenőrzési eredmények néhány hét múlva lesznek elérhetők, de a legutolsó teljes összesítést tartalmazó, 2015-ös statisztika most is rendelkezésre áll. Eszerint két éve 535 ellenőrzést végeztek a hatósági felügyelők, a kirótt pénzbírság teljes összege pedig mintegy 3 millió forintot tett ki. A befizetett büntetések a költségvetésbe folynak be, így ott is használják fel azokat.

A tapasztalatok szerint a leggyakoribb hibák a talajvizsgálat hiányára és a táblaszéli ideiglenes trágyatárolás szabályainak be nem tartására vezethetők vissza. A talajvédelmi hatóság az előírások megsértésekor első lépésben kötelezi a gazdálkodót a szabálysértő tevékenység megszüntetésére. Ilyen kötelezést 62 esetben adtak ki 2015-ben. Súlyosabb esetben nitrátszennyezési bírságot szabhat ki, amelynek összege (az előírás megszegésének mértékétől függően) 50 ezertől 500 ezer Ft-ig terjedhet, erre tavalyelőtt 37 esetben került sor.

Az adatszolgáltatás nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén is eljár a talajvédelmi hatóság. Első esetben felszólítja a gazdálkodót a teljesítésre: 2015-ben 411 ilyet küldtek ki. Súlyosabb esetben itt is bírságot szabnak ki, amelynek mértéke 10 ezertől 100 ezer forintig terjedhet. Tavalyelőtt 21 gazdálkodónak kellett ilyen okból büntetést fizetnie.

A talajvédelmi hatóság ellenőrzési eredményei azt mutatják, hogy a gazdálkodók több mint 90 százaléka megfelelt az előírásoknak, vagyis a jogszabályi nehézségek ellenére is teljesítette a követelményeket. A korábbi nyilatkozatok szerint viszont a termelők jelentős része az előírásokat betarthatatlannak vagy jelentős versenyhátrányt okozónak ítéli, ezért a szabályozás könnyítését sürgeti.

Enyhítésre ugyanakkor - ahogy az agrárszektor.hu erről már beszámolt - egyelőre nem lehet számítani, ahhoz ugyanis előbb Brüsszel számára tudományos kutatási eredményekkel kell bizonyítani, hogy a tervezett intézkedések nem okoznának a vizekben nitrátszennyezést, illetve alkalmasak a vízszennyezések megelőzésére. Bár már folyamatban vannak az ilyen irányú kutatások, a Földművelésügyi Minisztérium rövid távon nem tartja lehetségesnek a könnyítést. Ennek oka egyszerű: még a 2012-2015-ös évekre vonatkozó jelentés is azt állapította meg, hogy összességében a vizek minősége az országos átlagot tekintve érdemben nem változott. Ezért pillanatnyilag nem realitás sem a nitrátérzékeny területek kiterjedésével, sem a cselekvési program intézkedéseivel kapcsolatos felülvizsgálat napirendre tűzése.