Könnyítené a mezőgazdasági termelőknek járó kártérítések kifizethetőségét az a törvénymódosítási javaslat, amelyet a kormány nyújtott be az Országgyűlésnek. "A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről" szóló indítvány palamenti vitája tegnap el is kezdődött.

A javaslat lényege, hogy a mezőgazdasági termelők ezentúl már akkor jogosultak lesznek kártérítésekre az állami kárenyhítési rendszerből, ha egy-egy növénykultúrájukban a hozamérték-kiesés eléri a 15 százalékot a természet károk miatt. Ezzel jelentősen enyhülne az eddigi szabályozás, mivel mostanáig a 15 százalékos hozamérték-csökkenést üzemi szinten kellett kimutatni.

A 15 százalékos üzemi szintű hozamérték-kieséssel az volt a baj, hogy egy-egy gazdaságban a nem károsodott növénykultúrák hozamérték-többlete sok esetben kioltotta a károsultak hozamérték-csökkenését. Így a termelőket hiába érte egy-egy kultúrájukban komoly kár, az állami kártérítésekre sokszor nem váltak jogosulttá.

A törvénymódosítás után is megmarad ugyanakkor az a feltétel, hogy az állami kártérítésekhez a károsodott növénykultúráknak minimum 30 százalékos hozamcsökkenést kell elszenvedniük. Vagyis a termelőknek növénykultúránként kettős előírásnak kell majd eleget tenniük: legalább 30 százalékos termésveszteséget és minimum 15 százalékos hozamérték-csökkenést kell kimutatniuk.

A Földművelésügyi Minisztérium szerint az uniós szabályozás nem teszi lehetővé, hogy állami forrásokból a 30 százaléknál kisebb növénykultúránkénti károkat is kompenzálni lehessen. A hozamérték-csökkenésre vonatkozó támogatási feltétel lazítását viszont Brüsszel nem tiltja, és az Európai Bizottság e módosításhoz már hozzá is járult. Így a változtatás a 2017-es kárenyhítési évtől alkalmazható lesz, ha a törvénymódosítást elfogadja a parlament.

A szabályozási változtatástól a kormány azt várja, hogy az állami kárenyhítési alapban lévő összegeket könnyebben ki lehet majd fizetni a termelőknek. A fele-fele arányban gazdálkodói befizetésekből és költségvetési forrásokból táplálkozó kasszában mára 24 milliárd forint halmozódott fel. Jórészt azért, mert sok esetben nem lehetett kárenyhítéseket folyósítani a szabályozási korlátozások miatt, holott a termelők jelentős természeti károkat könyveltek el.

Az agrárkár-enyhítési rendszer 72-80 ezer termelői tagot számlál. Az alapban éves szinten mintegy 8,6 milliárd forint képződik, és ez az elmúlt öt évben folyamatosan meghaladta az egy-egy évben kifizethető kárenyhítő juttatásokat. Ha a törvénymódosítás után több jogos kárigény keletkezne az évente rendelkezésre álló támogatási összegnél, a gazdálkodók úgynevezett arányos visszaosztással juthatnának kártérítésekhez.

Mint az agrárszektor.hu beszámolt róla, a kormány a törvénymódosítási javaslattal módosítaná az aszálydefiníciót is. E változtatásnak is az a célja, hogy az eddigieknél több esetben lehessen megállapítani aszálykárt.