Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Jelentősen lassult a korábbiakhoz képest a hazai szántóföldi vetőmagtételek minősítése és okmánykiadása az agrárszektor.hu információi szerint. A hatósági ügyintési idő a belföldi felhasználású és az exportra menő vetőmagtételeknél is nehézkesebbé és hosszabbá vált, de az elmúlt hónapokban különösen az utóbbiaknál, vagyis a külpiacra szánt tételeknél növekedett. A fennakadások elsősorban a takarmánykukorica- és a napraforgó-ágazatot érintették, de főként az exportálni kívánt kukorica-vetőmagoknál okoztak gondokat.
A mai minősítési rendszer sajátossága, hogy a mintavételeket, illetve a belföldi felhasználásra szánt vetőmagok minősítését és fémzárolását a megyei kormányhivatalok végzik, míg az exporttételek vizsgálata és okmánykiadása a Nébih központi szervezetének hatáskörébe tartozik. A kormányzati bürokráciacsökkentő csomag részeként azonban a tapasztalatok szerint a vetőmag-minősítéssel foglalkozó szakemberek száma mind a kormányhivataloknál, mind a Nébih-nél csökkent. Ennek következtében az exporttétetek megyei mintavételezése és Nébih-hez továbbítása hosszabb időt vesz igénybe, és a Nébih-eljárások időtartama is nőtt. Így az exportcélú okmánykiadások ideje csaknem kétszeresére, vagyis 3-4 hétre duzzadt a korábbi 2,5 hetes átlagos ügyintézési időhöz képest.
A hazai vetőmag-előállítók szerint a csúszás a takarmánykukorica-ágazatban már az idei üzleteket is hátráltatta az exportpiacokon, elsősorban a legnagyobb vásárlónak számító keleti - orosz, ukrán és kazah - relációban. A keleti célországok ugyanis - független a hivatalos magyar minősítési eredményektől és okmányoktól - a beérkezett vetőmagtételeket további vizsgálatoknak vetik alá, és a termékek csak ezután kerülhetnek az ottani gazdálkodókhoz. Ezért a magyar eljárások késlekedése hosszabb távon azzal a veszéllyel járhat, hogy a hazai előállítású exportált vetőmagok nem érkeznek meg időben a vetésekhez. Ez pedig a vetőmag-előállítók megrendeléseinek csökkenéséhez vezethet, ha a potenciális vásárlók más beszerezési források után néznek.
A keletre irányuló hazai kukoricavetőmag-export értéke eléri az évi 40 milliárd forintot, ezért a kiszállítások komoly üzletet jelentenek az exportáló cégeknek. Vetőmagpiaci szakértők szerint hosszabb távon fennáll a veszélye annak, hogy a meghatározó hazai vállalatok nemzetközi anyacégei más európai országokban termeltetik meg a vetőmagokat, ha a hazai minősítési és engedélyezési eljárások még bizonytalanabbá és hosszadalmasabbá válnak. Ez pedig a ma 100 ezer (idény)munkást foglalkoztató hazai vetőmagszektor jelentős leépüléséhez vezethet. Emiatt a termelői bevételek is csökkenhetnek, mivel a vetőmagkukorica-szektorban a termeltető cégek évente 30 milliárd forintot fizetnek ki a szaporító gazdaságoknak.
2011-ig a takarmánykukorica vetőmag-minősítését és szántóföldi ellenőrzését hazai vállalatok - alapvetően a Pioneer és a Syngenta - végezték szúrópróbaszerű hatósági kontroll mellett, de akkor az agrártárca a teljes minősítési és ellenőrzési tevékenységet állami hatáskörbe vonta. Az intézkedést többek között a genetikailag módosított növények (GMO) elleni szigorúbb fellépéssel indokolták, amelyek köztermesztésére alkotmányos szintű "zéró tolerancia" lépett életbe.
Az állami minősítés határidőcsúszásai miatt az agrárszektor.hu információ szerint ma újra felvetődik, hogy a gyorsítás érdekében jogszabályi módosításokkal növelni kellene az ágazatban működő cégek termékfelelősség-vállalását, és a vetőmagminősítési-ellenőrzési tevékenységet - hatósági felügyelet mellett - részben vagy egészben vissza kellene adni a számukra. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál (NAK) pedig az merült fel, hogy a cégek helyett a köztestület venné át a szaporítóanyag-minősítési rendszer állami feladatait. Bármilyen szabályozási változtatások is születnének, arra kellene törekedni, hogy az exportügyletek okmánykiadási határideje ne legyen hosszabb két hétnél, és a belpiaci tételek minősítési gyakorlata is stabilabbá váljon - vélik vetőmagpiaci szakértők.
Államigazgatási vélemények szerint ugyanakkor a vetőmagszektor stratégiai helyzete miatt nincs lehetőség arra, hogy a minősítésről és az engedélyezésről az állami lemondjon. A mai helyzetet ugyanakkor nehezíti, hogy a rendszer nincs egy kézben, mivel a kormányhivatali struktúra a Miniszterelnökséghez, a Nébih a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozik. Államigazgatási körökben mégis abban látják a megoldást, hogy a jelenlegi állami felállásnak kellene megmaradnia, és e keretek között kellene fejleszteni a kormányhivatalok és a Nébih vetőmag-minősítéssel foglalkozó dolgozói létszámát és laboratóriumi kapacitását.
