Tavaly 5214 hektáron termesztettek kajszit Magyarországon, ami majdnem 6 százaléka a teljes, közel 90 ezer hektár gyümölcsterületnek. A termőterület az utóbbi években enyhén ugyan, de folyamatosan növekszik, a kajszi egyre népszerűbb a termelők körében. Habár területre nem a legnagyobbak közé tartozik a kajszitermesztés, gazdaságilag kiemelkedő jelentőségű, ugyanis

Kajsziból a jobb években akár 40 ezer tonnás termés is elérhető, azonban ezt jelentősen meghatározza a tavaszi virágzáskori időjárás, így az elmúlt öt évben 18-34 ezer tonna között alakult a termésmennyiség - derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) által közösen tartott kajszi fajtabemutatón.

A belső fogyasztás növekedése mellett az is megfigyelhető, hogy a magyar kajszi keresett külpiaci termék, hosszú évek óta egyike a legmagasabb áron értékesíthető kertészeti exportcikkeinknek. A magyar kajszi fő célpiacának Németország számít, ahova 4-6 ezer tonna mennyiséget szállítanak a hazai termesztők.

ahol körülbelül 1500 hektár kajsziültetvény található, amelynek mintegy harmadán a "Gönci Magyar kajszi" fajtát termesztik. Nagyobb termesztő területek találhatók még Bács-Kiskun (830 hektár), Pest (640 hektár), Fejér (496 hektár), Tolna (453 hektár), Somogy (305 hektár) és Heves (287 hektár) megyékben - derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) által közösen tartott kajszi fajtabemutatón.

Az utóbbi években megfigyelhető volt a piaci igények változása. A koraiság még most is fontos szempont a telepítők szemében, mivel a korai fajták gyümölcséért jobb árat kapnak.

ami azonban a korábbi nemesítésű fajtáknál gyakran nem kielégítő. A nemesítés egyik kiemelt célja lett a megfelelő organoleptikus (érzékszervi) tulajdonságokkal rendelkező fajták előállítása minden érési szegmensben. Már hazánkban is találunk ilyen fajtákkal telepített üzemi gyümölcsöst - hangzott el a rendezvényen.