Hamarosan tritikáléból is készülhet kenyér

agrarszektor.hu
Az ember által nemesítettgabonanövény, a tritikálé egyesíti a búza és a rozs tulajdonságait. A gazdaságosan, gyengébb talajminőségű területeken termeszthető növény magas terméspotenciállal és ellenállóképességgel bír, így elsősorban a takarmányozásban támaszkodnak rá. Egy kutatás szerint azonban emberi táplálkozásban is nagy jövő várhat a növényre.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

A klímaváltozás, a romló talajminőség és a korlátozott nagyságú termőterületek okozta kihívások új, ellenállóbb gabonák létrehozására ösztönzik a növénynemesítőket - írja közleményében a K&H Bank Zrt. . Így jött létre a tritikálé - neve a búza (triticum) és a rozs (secale) latin nevének kombinációjából ered -, ami a többi gabonához viszonyítva gazdaságosabban termeszthető, és egyesíti a szülők jó tulajdonságait

A búzától örökölt magas terméspotenciálnak, illetve a rozsból származó ellenállóképességnek köszönhetően a tritikálé gyengébb talajminőségű területeken, szélsőséges időjárási körülmények között is magas terméshozammal termeszthető. Mindezen tulajdonságok ellenére felhasználása eddig a takarmányozásra korlátozódott, illetve mint megújuló energiaforrás van szerepe.

A tritikálé humáncélú felhasználásához pontosan kell ismerni a növény beltartalmi összetételét és táplálkozás-élettani tulajdonságait. Meg kell határozni a minőségi elvárásokat, és nem maradhat el a minőségi jellemzők összetett vizsgálata és értelmezése sem - mondta el Langó Bernadett, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. kutatója, aki a tritikálé emberi táplálkozásban rejlő lehetőségeit vizsgálja. 

A tritikálé Magyarországon
Az első tritikálé fajtákat Magyarország nemesítették az 1960-as években, amelynek eredményeként számos magyar fajtát ismertek el napjainkig. A tritikálét ma már több mint 4 millió hektáron termesztik világszerte, Magyarország a maga 125 ezer hektáros termőterületével a világ 10 legjelentősebb tirikálé termelő országának egyike.

A kutátas eredményei hozzájárulhatnak a tritikálé minőségi kritérium-rendszerének kialakításához, és ezzel az élelmiszercélú alkalmazási szabályok megalkotásához. Az eredmények iránymutatók lehetnek a minőség további javítására a nemesítésben, így a jövőben fajták hozhatók létre, amelyek megőrizhetik a magyar fajták dominanciáját a vetőmagpiacon. A kutatás eredményeként a szegedi tritikáléfajták élelmiszeripari hasznosítása a környéken már megindult - tette hozzá Langó Bernadett. 

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?