Csongrád megyében egy igényes, profi termelő, aki egy egyszerű fajtaárpával is képes 10 tonnás hozamot produkálni, arra panaszkodik, hogy a környékén három hónapig nem esett eső, úgyhogy az árpa csak most, az elmúlt hetekben érkező csapadék hatására kelt ki. "Már az idei szezon is elkeserített, nálam kevésnek számít a 8,5 tonnás árpahozam. A tavaszi áprilisi hőség és aztán a betakarításkor érkező eső keresztülhúzta a számításaimat. Pedig a disznóknak enniük kell…"

Győr-Moson-Sopron megyében november elején érkezett egy 20 mm-es eső, melynek nyomán kelegetni kezdett az árpaföld. "Ennek mostanra már kielégítő az állapota, de a korán vetett hibridbúza még mindig csenevész. A foghíjasan kelő fajtabúzának van a legnagyobb esélye helyre jönni, kompenzációs képesség terén ezt követik a hibridbúzák, az árpa és a durum. Az idei őszt nemcsak a szárazság, de arovarinvázió is emlékezetessé tette. Aki nem rovarölő szerrel csávázott vetőmagot vetett, ott gond lehet a vírusvektorokkal. Főként akkor, ha ősszel csak az állomány 10 százaléka kelt ki, mert ez ilyen táblára a gazdák rá sem mennek permetezővel. Pedig a rajtuk táplálkozó levéltetvek hordozhatják a sárga törpülés vírusát. Elég hozzá egy hűvös, csapadékosan induló tavasz, és máris elszabadul a kór az addigra már-már megerősödő állományban" - aggódik a termelő.

Sárga törpülés vírus - tavasszal gond lehet?

Aratás idején az őszi árpát 43-45 ezer forintos tonnánkénti áron vitték a kereskedők. A gazdák örömmel adták oda a terményt, ami az év első bevételét hozza a házhoz. Senki nem sejtette, hogy három hónap múlva már 10 ezer forinttal többet ér a mag. Addigra világossá vált, hogy egész Nyugat-Európában takarmányínség bontakozik ki az aszály nyomán. "Nálam ez az első növény, ami lejön a tábláról, rendszerint azonnal eladom" - magyaráz egy Veszprém megyei termelő. "Vethetnék persze repcét is, de abban állandóan benne kell lenni a permetezőgéppel. Az árpa viszont kis költséggel termeszthető, korai kultúra. Idén nagyon száraz volt a föld a vetéskor, sok múlott a gondos talajművelésen és a magágy zárásán. Mivel hosszú, meleg volt az ősz, oda kellett figyelni a levéltetvek irtására, a biztonság kedvéért gombaölőt is tettem a tankba a rozsdafertőzés megelőzésére."

Egy Fejér megyei szaktanácsadó abszolút jogosnak tartja az előbbi gazdák növény-egészségügyi aggodalmait. "Levéltetűt ugyan kevesebbet találtam, mint kabócát, de elképzelhető egy sárga törpüléses vírusjárvány. Viszont októberben kezdődő vörösrozsda tüneteit láttam, illetve erős volt a lisztharmatfertőzés, már ivaros termőtestek is akadtak a levélen. Tapasztalatom szerint a lisztharmat egyre agressszívabb kórokozóvá válik. Tavaly egy ősszel nem kezelt durumtáblában olyan erős fertőzést okozott, hogy tavasszal már a csúcskategóriás készítményekkel sem lehetett megállítani. Most is csak azt mondom: olcsóbb ősszel védekezni a gombás betegségek ellen, vagy ha ez elmaradt volna, akkor jövőre korán és nagyhatású szerekkel menjünk rá a táblára. A kórokozók ott vannak, az előbbieken túl a fahéjbarna foltosság is jelen van az állományokban."

Tavasszal újra támad a lisztharmat

Hajdú-Bihar megyében az árpaföldek állapota szinte teljes egészében a géppark minőségén múlott - állítja egy szaktanácsadó. A száraz rögön kellett az erős, masszív, nagy teljesítményű eszköz. "Aki szebb magágyat tudott készíteni, és a magot pontosan, egyenlő mélységbe lehelyezni, annak szemmel láthatóan egyenletesebben kelt az állománya. Különben nem nagy itt a becsülete az árpának, hiába jelentős az állatállomány a megyében. A takarmánygyártó, akitől a premixet rendelik a gazdák, ezt a terményt is házhoz hozza. Akinek mégis van árpája, nem szeret költeni rá. A térségben kevés a nehezen irtható gyom, például a széltippan, így az őszi gyomirtás is elmarad - gyakorlatilag minden kultúrában. Pedig az olyan őszökön, mint ez volt, hosszan kelnek a gyomok is. Amivel itt még gond volt, az a pocok. Már nemcsak Békésben és Csongrádban okoz nagy kárt, nálunk is sok lett a háborítatlan lucernás. Most hogy megjött az eső és a hideg, kicsit fellélegezhetünk…"

A cikknek nem volt témája a repce új csávázószere, de az őszi vetések kapcsán folyamatosan előbukkant a Lumiposa neve. A csávázószer csaknem háromszor drágább, mint a kitiltott rovarölők, de keveset ért a repcedarázs álhernyója ellen. "Ezt nem is ígérték a forgalmazók" - veszi védelmébe a készítményt egy növényvédelmi szakmérnök. "Elsősorban a kis káposztalégy nyüveit kellett irtania, és azt meg is tette. A kezeletlen táblákon 10-15 nyüvet is találtam tövenként, míg a csávázott táblákban csak egy-kettőt. Az viszont igaz, hogy a repcebolha és a repcedarázs ellen 3-4-szer kellett permeteznünk egy klórpirifosszal."

Az álhernyóra nem hatott a csávázás

Mostanra lassan elcsitulnak a kedélyek, végül is mindegyik kultúra több-kevesebb sikerrel átvészelte a vénasszonyok hosszúra nyúlt nyarát. Ami a mezőn van, azért februárig már nem tehetünk többet. Ideje a raktárkészletet menedzselni és eladogatni a terményt. Hamarosan bekopogtatnak az első vetőmagkereskedők.