Jelenleg mintegy170 ezer hektáron folyik ellenőrzött biotermelés hazánkban, de ebből nagyjából csak 50 ezer hektárt fed le valóban az áruelőállítás (beleértve a gyümölcsöt is), a többi legelőként (esetleg halastóként) funkcionál. A gabonafélék, zöldségek és olajosmagvak termesztése mintegy 40 ezer hektárra tehető. A kormány mostanra 300 ezer hektárnyi ökotermő területet szeretett volna elérni, ami Magyarország termőterülétének mindössze 7 százalékát jelentené  - szemben mondjuk Ausztriával, ahol ez az arány 20 százalékra tehető.

A biopiac mégis a határokon túl tartogat nagy lehetőségeket, a hazai fogyasztás ugyanis elenyésző. A biotermelők jellemzően kis területeken, kicsi és heterogén kínálattal jelennek meg a piacon, amit egyelőre csak azért "tűr el" a külföldi vevő, mert a nyugati termelés még mindig nem képes lépést tartani a kereslet növekedésével, és szüksége van az alapanyagra. A hazai biogabona egy része így is takarmányként végzi, hogy magasabb hozzáadott értékű állati termékké váljon valahol német, olasz vagy francia földön. Azok a magyar termelők viszont, akik szántóföldi növényekből szeretnének nagyobb, homogén mennyiséget előállítani, gyakran nem találnak hozzá bio minősítésű vetőmagot. Pedig az egymillió hektárnyi konvencionális búza mellett eltörpül az a párezer hektár, amelyen ökogabona készül. Mégsem lenne hozzá vetőmag?

Mindenki a másikra mutogat

Az ökológiai gazdálkodást szabályzó uniós rendeletek szerint a biogazdáknak minimalizálniuk kell a külső források használatát, azaz lehetőség szerint a szaporítóanyagnak is ökogazdaságból kell származnia. Az EU-s rendelet előírja, hogy minden tagállamban létre kell hozni egy ökovetőmag-adatbázist, amelyet Magyarországon a Nébih kezel. Az adatbázisba a vetőmag-előállítók és -forgalmazók töltik fel a rendelkezésre álló készleteiket, önkéntesen.

A biotermékek 30-50 százalékkal drágábban értékesíthetőek a piacon, de több talaj- és élőmunkával és kisebb hozammal kell számolni a termelésben. Plusz 30-50 százalékkal drágább lenne hozzá az ökológiai minősítésű vetőmag is. Ki akarná még ezt a terhet is a nyakába venni? Szerencsére, ha az ökovetőmag-adatbázisban nem szerepel a keresett fajta magja, akkor a termelővel szerződött tanúsító szervezet - a  Biokontroll Hungaria Nonprofit Kft. vagy a Hungária Öko Garancia Kft.- eseti engedélyt adhat a favorizált, egyébként teljesen konvencionális mag elvetésére. Vagyis elég csak belenézni az adatbázisba, és keresni egy olyan tavaszibúza- vagy lucernafajtát, amelyik nincs benne, és egy rövid indoklással ennek használatát kérvényezni. A lényeg, hogy a hagyományos vetőmag ne legyen csávázott - és máris vethető.

 - magyarázza a vetőmagelőállító szempontjait az egyik legnagyobb piaci szereplő, a Tradisco Seeds Kft. termeltetési managere, Kruppi Tibor, aki úgy érzi, az ellenőrző szervezetek a jelenlegi jogi szabályozás mellett tehetetlenek, és kvázi "asszisztálnak" a gazdáknak.

Szépkuthy Katalin, a Hungária Öko Garancia Kft. ügyvezetője nem tudja megmondani, hogy a velük szerződött biogazdák hány százaléka használhat tényleg ökovetőmagot, de azt tudja, hogy mintegy 20 különböző gabonafajtára adtak ki eseti engedélyt tavaly, holott ennél jóval kevesebb fajtával operál a biovetőmag-előállítás. "Tudom, hogy más tagállamokban, például a sokat emlegetett Ausztriában, a mienkénél sokkal árnyaltabb a szabályozás.

Most például ilyenek a zöldségfélék és a napraforgómag. Ehhez képest mi látszatszigorral fölösleges adminisztrációra kényszerítjük a gazdákat, a végeredmény pedig ugyanaz, csak sok bürokrácia árán" - magyaráz a szakember.

Akkor mi a megoldás?

Kruppi Tibor szerint egyszerűen meg kellene tiltani, hogy az ellenőrző szervezetek eseti engedélyeket adhassanak ki, hiszen aki akar, az most is talál megfelelő biovetőmagot. Szépkuthy Katalin másképp látja. Szerinte érdemes lenne a németekhez hasonlóanmeghatározni a biotermesztésben használható fajták körét, és ezzel megteremteni a homogén, jól eledható árualapot. Hozzáteszi:  vannak vásárlók, akik már ma is megkövetlik az ökovetőmagot, mint például a Bio Suisse vagy Demeter minősítésű üzemek.

- mondja a szakember. Kruppi Tibor szerint a vásárlói igények alakulását a vetőmag-előállítóknak is követniük kell, ehhez azonban információra lenne szükségük a keresett magokról. "Pillanatnyilag nincs adatunk arról sem, hogy mennyi biobúza, biokukorica vagy biorepce termett az országban, nemhogy ezek fajtáiról. Pedig ez alapján már most jobban tudnánk igazodni a szükségletekhez. Persze a saját fogású, után-termesztett vetőmagból termelt árumennyiség akkor is félrevezetne..."