Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Növényvédelmi Vízió 2030 névre hallgató holland program két alapelvre épül: innovatív nemesítési eljárásokra és a precíz/okos termesztéstechnológiára. Mindkettő az új költségvetési ciklus "forró pontja" az uniós agrárpolitikában, vagyis pénz is bőven jutna rá. "A peszticidekre szükség van a jó minőségű termékelőállításhoz, de a növényvédő szerektől való jelenlegi függésünk túlzás, ahogy a környezetre gyakorolt hatásuk is indokolatlanul nagy" - mondta a múlt héten Carola Schouten mezőgazdasági miniszter az euractiv.com információi szerint.
A növényvédelmi vízió paradigmaváltást hoz a holland termelésben: mostantól jobban támaszkodnának a növények genetikai képességeire és a helyes termesztéstechnológia növénykondícionáló hatására. Ezek eredményeként csökkenni tud a kémiai anyagok felhasználása a növényvédelemben - magyarázta a miniszter. “Ahol mégis szükséges bevetni egy peszticidet, ott a lehető legokosabb felhasználásra kell törekedni, hogy csökkenjen a környezeti kár és a szermaradék mennyisége a termékekben" - tette hozzá.
A jó szerkezetű és pH-jú, lebontószervezetekben bővelkedő, tápanyaggal jól feltöltött talaj eleve jobb ellenálló képességet kölcsönöz a növénynek. Ezen felül a gazdáknak törekedniük kell rá, hogy segítsék a károkozók természetes ellenségeinek felszaporodását a biodiverzitás növelésével, illetve fokozzák ezek bevetését a növényházakban" - folytatta a miniszter a program ismertetésekor.
A hollandok pártolják az új növénynemesítési technikák (NPBT) terjedését is, mint amilyen a precíziós nemesítésként is ismertté vált génszerkesztési eljárás. A technika sokat segíthet a növények aszálytűrésének vagy a kártevőkkel szembeni rezisztenciájuk javításában.
Azok, akik ellenzik, leginkább attól tartanak, hogy a génszerkesztéssel a nagy nemesítőházak újabb lépést tennének a szabadalmaztatott, nagyon drágán hozzáférhető és a gazdák által nem szaporítható tenyészanyagok forgalmazása felé. Európa egészségügyi biztosa, Vytenis Andriukaitis ugyanakkor úgy véli, a génszerkesztés révén nem GMO jön létre, mivel a módosítot élőlény nem tartalmazza idegen faj DNS-ét, ezért inkább egy új szabályozásra lenne szükség ezen a technológiai területen.
Az okosabb termeléshez az inputanyagok minimalizálása is hozzátartozik, amit csak a precíziós technikák biztosítanak. A digitális eszközök segítségével jobban monitorozható az állomány és a talaj állapota, gyorsabban és pontosabban be lehet avatkozni vészhelyzetben. A peszticideket célzottan, kis mennyiségben lehet célba juttatni, ennek gépi-technikai hátterét is fejleszteni kell. A holland miniszter utalt rá, hogy az új Közös Agrárpolitika nagy rugalmasságot biztosít a tagállamoknak a támogatási célok meghatározásában. Ahogy Phil Hogan mezőgazdasági biztos korábban már utalt rá: a precíziós gazdálkodásra fordítható pénzügyi keret nagysága alapvetően a tagállam döntésétől függ a következő költségvetési ciklusban.