Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az elmúlt időszakot a viszonylag nyugodt, fronthatástól mentes időjárás jellemezte. Záporok, zivatarok csak az ország kisebb térségeiben zavarták meg a nyárra jellemző 30 fok feletti nappali hőmérsékletet. A tartósan száraz időben alig van éjszakai harmatképződés, emiatt az időjárás most elsősorban a kártevőknek alakul kedvezően.
A cseresznyében már korábban, a meggy ültetvényekben nemrég fejeződött be a szüret. Sokan elfeledkeznek a fák betakarítás utáni növényvédelméről, pedig alapvető fontosságú az egészséges lombozat folyamatos fenntartása. A hajtásnövekedés már csökkenőben van vagy teljesen leáll, a fák elsősorban a jövő évi termés szempontjából fontos rügyképződésre, termésdifferenciálódásra fordítják a levelekben képződő asszimilátákat. Ezért fontos a lombozat egészségi állapotának minél további fenntartása.
Elhanyagolt ültetvényekben ilyenkor képes felszaporodni a klaszterospóriumos vagy sztigminás levéllikasztó betegség, valamint a blumeriellás levélfoltosság. Mindkét kórokozó képes a mostani, kissé szárazabbra fordult időjárásban is fertőzni a leveleket. A végeredmény, a levelek likacsosodása, foltosodása, a végén pedig a nyárvégi, idő előtti lombhullás. A lombozat korai elvesztése a rügyeket érinti érzékenyen, ez pedig kihatással lesz a jövő évi termésre. A gyenge hajtásnövekedés miatt az egészséges lombállapot fenntartására most elegendő a kezelés kontakt hatású gombaölő készítményekkel.
Megkezdődött ugyan a korai szilvák érése, de a későbbi érésű fajták levelein megjelent a polisztigmás vörösfoltosság betegség tünete. A beteg levelek aránya most még nem magas, de gyakorlati tapasztalat, hogy a nyár második felében képes ellepni a teljes lombozatot. Ugyanez a helyzet a körterozsdával is, melynek jellegzetes, narancssárga, besüppedő foltjai már kevésbé kezelt vagy elhanyagolt fákon megjelentek. Ha védekezünk a körtevarasodás ellen, ezzel megvédjük a fákat a körterozsda fertőzéstől is.
Ide kívánkozik, hogy az almamoly nemcsak az almát és diót károsítja, hanem a körtét is képes fertőzni. A kártevő folyamatos, az egyes nemzedékeket nehezen elkülöníthető rajzása miatt a körtét is védeni kell az almamolytól. A fény- és feromoncsapdák fogási adatai alapján most a sokféle kiemelkedő a gamma-bagolylepke rajzása. A kártevő hernyója, hasonlóan a vetési bagolylepke lárvájához, talajszinten károsítja a növényeket. Szabadföldi zöldségfélék közül most a fő veszélyt az őszi káposztafélék fiatal növényeire jelenti, a gyökérnyaki rész megrágásával. A növények vizsgálata során figyeljünk erre is.
A gamma-bagolylepke mellett folyamatosan jelentkezik a káposztamoly és a káposztalepke. Kártételüket gyakorlott szemmel nem nehéz felismerni, a növények leveleit rágják. Állandó kártevő a molytetű, mely különösen kedveli a káposztaféléket, így folyamatosan küzdeni kell ellenük. A viaszos levelek fonákán megbújva szinte képtelenség teljesen megszabadulni a kártevőtől.
