Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A határidős piacok egyik sajátossága, hogy több szállítási határidőre is közölnek árat, és amit ott látni, az időnként mást mutat, mint amit a józan ész alapján várnánk. Olvasom a híreket, és nem hiszek a szememnek: az idei október-decemberi szállításra az ukrán napraforgóolaj ára tonnánként 20 dollárral magasabb, mint a 2020 első negyedévi szállításra. Előveszem a párizsi tőzsde jegyzéseit, és ott is hasonló tendencia van: a repce ára novemberre ugyanannyi, mint februárra, és a májusi jegyzés ennél 2 euróval alacsonyabb. Mit jelent ez? A jelek szerint nemcsak hogy nem térül meg a tárolás és finanszírozás költsége, de
Egyelőre a jelenség csak az olajosmagvakat érinti. A hazai repcetermésünk gyakorlatilag exportra megy, a napraforgótermés feldolgozása viszont kiemelkedően nagy (és koncentrált), de a termék, mármint a napraforgóolaj, igen jelentős hányada szintén exportra kerül, így a rotterdami piac határozza meg az árát. Hogy miért érdekes ez? Ha elmúlik a hiánypszichózis, és kiderül, hogy mégis van elegendő áru, akkor az előre gondolkodók azonnal lépnek, és egyre lejjebb nyomják az árakat. Ez következhet be itthon is, és nem csak az olajosmagvaknál, de a kukoricánál, sőt a búzánál is.
Láttuk már idén az árpa helyzetének változását. Az elmúlt években megszoktuk, hogy van egy jelentősnek mondható export a betakarítást követően - ez elmaradt az idén. Megszoktuk, hogy aratásból indul a búza exportra, ám most ez is akadozik. Sajnos nem látom a piacon a nagy tolongást az áruért. A kukoricáról meg az a hír járja, nagyon jó lesz a termés. Ez az áru elvben exportot igényel, de könnyen lehet, hogy január-márciusban olcsóbb lesz, mint most. Érdemes ezt is számba venni, nehogy túlspekuláljuk magunkat.
Vagyis ebben a helyzetben egyetlen dolgot tudok tanácsolni: kössük le a termés felét azon az áron, amennyiért már egy kis hasznunk is képződik rajta. Az már most látszik, a korábbi 46.000 forintos tonnánkénti dunántúli vagy a 43.000 forintos alföldi telephelyi árak elmúltak, és az új árszint 2.000-3.000 forinttal lejjebb került. A tőzsdei jegyzésekben benne van még a további 8-10%-os csökkenés lehetősége. Legalábbis addig, amíg úgy tűnik, minden rendben van az idei termés körül.
Bidló Gábor
Budagabona/Prudens Ceres
