Az AKG pályázati felhívás szerint az érintett gazdálkodóknak az agrár-környezetgazdálkodásba vitt területükre általánosan be kell tartani a kötelezettségeket. Amennyiben valamely terület vonatkozásában meg nem felelés kerül megállapításra, úgy az adott tábla adott évben AKG támogatásra nem jogosult.

A károsítók megjelenésének megelőzésére vagy azok mennyiségének gazdasági kárt okozó szint alá szorítására a biológiai, biotechnikai, agrotechnikai, mechanikai, fizikai és kémiai védekezési eljárásokat kell alkalmazni. Különösen a kultúrnövény optimális fejlődését biztosító, a károsítók elleni versenyelőnyét elősegítő agrotechnikai elemeket kell előtérbe helyezni.

Szántóföldi művelés esetén például azt nézik a hatóságok, hogy a jó-e magágykészítés, a mechanikai gyomirtás, a talajlazítás, a vetésváltás, a takarónövények termesztése, a talajtakarás, illetve a tarlóápolás valamelyikének alkalmazása megtörtént-e. Ültetvényben gyepesített sorköz esetén a hatóságok a kaszálás, fedetlen sorköz esetén a talajművelés megtörténtét ellenőrzik. Az alapvető információk a Gazdálkodási napló alapján kerülnek megállapításra. A gazdálkodóktól a rezisztens vagy toleráns növényfajták, a fémzárolt/ellenőrzött szaporítóanyagok használatát is elvárják.

Hogyan ellenőrzik a hatóságok a vetőmag/vetőgumó eredetét?

Szántóföldi kultúrák esetében fémzárolt vetőmag használata kötelező, de minden fajnál egyszeri visszavetés engedélyezett, kivétel a hibridkukorica, a repce, a napraforgó és a búza. A hatóságok a vetőmag eredetét igazoló két évnél nem régebbi számla vagy bizonylat alapján ellenőrzik ezt. (Erre csak a 2017. január 1.-e után vetett növényeknél kerül sor.)

Burgonya ültetése esetén a területileg illetékes megyei kormányhivatalnak a növény-egészségügyi vizsgálatok elvégzésének céljából be kell jelenteni az áruburgonyából saját ültetésre szánt burgonya termesztését. Ezt a vetőgumó eredetét igazoló, két évnél nem régebbi számla vagy bizonylat alapján ellenőrzik, és azt is, hogy a bejelentés megtörtént-e saját ültetés esetén.

Öt évnél fiatalabb ültetvény esetében növényegészségügyi szempontból ellenőrzött szaporítóanyagot kell használni.

Hogyan ellenőrzik a hatóságok az ültetvény életkorát?

Az ültetvény életkorát és a szaporítóanyag növényegészségügyi ellenőrzését igazoló dokumentumok (növényútlevél, származási bizonyítvány, Nébih által kiállított igazolás, számla) alapján (bodza, homoktövis kivétel) ellenőrzik a hatóságok.

Hogyan ellenőrzik a hatóságok a tápanyag-gazdálkodást?

Elvárt a talajvizsgálatra alapozott tápanyag-utánpótlás, szükség szerint talajjavítás és a talaj optimális nedvességtartalmát biztosító eljárások alkalmazása. A hatóságok elsősorban azt fogják megvizsgálni, készült-e talajvizsgálaton alapuló tápanyag-gazdálkodási terv? Ha igen, ezt megtekintik. Fontos szempont, hogy a tápanyag-gazdálkodási tervnek 5 évnél nem régebbi talajvizsgálaton kell alapulnia.

Hogyan ellenőrzik a hatóságok a károsítók elleni intézkedéseket?

A károsítók elterjedésének megakadályozása a gépek, berendezések, öntözőcsatornák rendszeres tisztításával lehetséges, ezért az ellenőrök ezek szemrevételezése alapján értékelik a helyzetet.

Hogyan ellenőrzik a hatóságok a megfelelő növényvédelmi intézkedéseket?

Elvárt a gyomnövények, kártevők és kórokozók természetes ellenségeinek védelme megfelelő növényvédelmi intézkedésekkel és a természetes ökoszisztémák védelmével. A hatóságok a Gazdálkodási napló alapján ellenőrzik a növényvédelmi intézkedések megfelelő vagy nem megfelelő voltát. Azt is megvizsgálják, hogy csak az adott kultúrában engedélyezett növényvédő szer került-e felhasználásra?

Hogyan ellenőrzik a hatóságok a károsítók folyamatos megfigyelését?

A károsítókat megfelelő módszerekkel és rendelkezésre álló eszközökkel folyamatosan figyelni kell. A megfelelő eszközök közé tartoznak a helyszínen végzett megfigyelések, tudományosan megalapozott előrejelzési és korai diagnosztikai rendszerek, továbbá szakirányító javaslatainak felhasználása. A hatóságok a Gazdálkodási napló alapján ellenőrzik a károsítók folyamatos megfigyelésének megtörténtét, vagy meg nem történtét. Vizsgálják azt is, hogy a növényvédelmi kezelések növényvédelmi előrejelzés alapján történtek-e.

A termelő, szükség szerint folyamatos táblaszintű és károsító előrejelzés (monitoring) eredményei alapján, illetve szakirányító igénybevételével eldönti, kell-e érdemi intézkedést alkalmazni, és ha igen, milyen növényvédelmi kezelésre van szükség. A károsítók esetében a kezelési döntés meghozatalakor figyelembe kell venni a konkrét területekre, a terményekre, és a sajátos éghajlati és időjárási viszonyokra meghatározott károsítási küszöbértékeket.

A hatóságok azt is megnézik, hogy van-e növényvédelmi szakirányítója a termelőnek? Ha igen, akkor megtekintik a szakirányítóval kötött szerződést. Egyéb esetben arra kíváncsiak, hogy a gazdálkodó rendelkezik-e megfelelő végzettséggel ahhoz, hogy az előrejelzés alapján dönteni tudjon a kezelések szükségességéről. A hatóságok ezt a zöld- vagy fehérkönyv alapján ellenőrzik.

Hogyan ellenőrzik a hatóságok a biológiai növényvédelmi intézkedéseket?

A kémiai védekezési módokkal szemben előnyben kell részesíteni a megfelelő hatékonyságot nyújtó környezetbarát biológiai, fizikai és más nem kémiai módszereket, továbbá figyelembe kell venni a károsítók természetes ellenségeinek korlátozó szerepét. Hajtatásban, ha az adott kultúrában van lehetőség biológiai növényvédelemre, akkor egy vegetációs időszakban legalább egyszer biológiai módszert kell alkalmazni. A növényvédelmi kezeléseket a Gazdálkodási napló alapján ellenőrzik. Ezt agrár-környezetgazdálkodási támogatás esetén nem ellenőrzik!

Hogyan ellenőrzik a hatóságok a szerrotációt és a dózist?

A növényvédő szerek használatát és az egyéb beavatkozási formákat a szükséges szinten kell tartani. Törekedni kell a lehető legalacsonyabb dózis alkalmazására. A kezelések számát minimalizálni kell, a károsítók foltszerű előfordulása esetén lehetőség szerint meg kell oldani a foltkezelést, figyelembe véve, hogy nem szabad növelni annak a kockázatát, hogy a károsítók populációi rezisztenssé váljanak. Az adott évi növényvédelmi technológia megtervezése során figyelembe kell venni az előző évi növényvédelmi intézkedések hatékonyságával kapcsolatos tapasztalatokat.

A hatóságok a Gazdálkodási napló alapján ellenőrzik, hogy a növényvédő szereket csak a forgalmi kategóriájuk által meghatározott végzettséggel rendelkezők használták-e fel. Továbbá az almatermésűek, cseresznye, meggy, kajszibarack, őszibarack, szilva és szőlő kultúrák esetében betartották-e a szerrotációra és a növényvédő szerek felhasználására vonatkozó előírásokat.