A gyógynövényágazati szakmai napot Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium államtitkárának beszéde nyitotta. Deák Ferenctől, az agrártárca közigazgatási tanácsadójától megtudhattuk, hogy a gyógynövények élelmiszerként történő felhasználása jelenleg nincs megfelelően szabályozva uniós szinten, de a magyarországi szabályozás sem kellőképpen átfogó. A szakember azon a véleményen volt, hogy

Dr. Bernáth Jenő, a Szent István Egyetem Gyógy- és Aromanövények Tanszékének professzora elmondta, hogy korábban társadalmi munkában elindult a gyógynövények tudományos alaposságú kategorizálása és listába rendezése, de jelenleg sem a jogszabályi, sem a technikai, sem az intézményi háttér nincs meg a munka folytatásához. Pedig erre nagy szükség volna, hiszen

Dr. Bernáth Jenő a kamillateák és csipkebogyóteák példáján mutatta be, hogy az azonos néven forgalmazott termékekben esetenként 50%-os eltérés is lehet a felhasznált gyógynövények mennyiségét illetően. Szerinte már csak a fogyasztók érdekében is szükség volna a szabályozásra, hiszen a vásárlói bizalmat és a terméket erősíti, ha az emberek pontosan tudják, mit vesznek, és abban milyen gyógynövényi hatóanyagok vannak.

Schmidt Péter, az agrártárca növényi termék referense arról beszélt, hogy a gyógynövény-termékekbe az előállítás során milyen szennyeződések kerülhetnek és fordulhatnak elő, és hogy hogyan lehet ezeket a szennyeződéseket csökkenteni. Előadásában eloszlatott néhány tévképzetet is. Így például elmondta, hogy a vadon termett gyógynövények egyik nagy hátránya, hogy nem ismert a terület előélete, a biotermesztőknél pedig előfordulhatnak olyan helyzetek, hogy a szomszédos területekről kerül át a növényvédőszer. Elmondta, hogy a technológia fejlődésével egyre könnyebb ellenőrizni, megfelelő tisztaságú-e az adott gyógynövénytermés. Schmidt Péter a gyógynövény-termékelőállítás során a szakmaközi együttműködések és átfogó szabályozás megalkotását szorgalmazta.

Dr. Pluhár Zsuzsa, az MTA Kertészeti és Élelmiszertudományi Bizottsága Gyógynövénytermesztési Albizottságának elnöke a közönséges orbáncfűről tartott előadást, amelyet a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács a 2019-es év gyógynövényének választott. Előadásából kiderült, milyen hatóanyagok dolgoznak ebben a most már több mint kétezer éve ismert gyógynövényben, és hogy ezen hatóanyagok pontosan milyen panaszokra jók. Mint kideült, Magyarországon jelenleg minimális mennyiségben termesztenek és gyűjtenek közönséges orbáncfüvet, jó lenne, ha ez a a közeljövőben pozitívan változna. A szakmai napot végül Dr. Máthé Ákos prezentációja zárta, aki az EOHUB projektről beszélt, amely az illóolajok és illóolajos gyógynövények helyzetének és elismertségének javítására létrejött európai kezdeményezés.