Lassan kiirthatatlanná válnak a gyomok: nem a szerek jelentik az egyetlen megoldást

agrarszektor.hu
Az elmúlt közel száz évben a különféle gyomirtó szerek használata vált a gyomokkal szembeni védekezés első és legáltalánosabb módszerévé. A probléma ott van, hogy erre válaszul a gyomnövények elkezdtek ellenállóbbá válni az őket kiirtani hivatott kemikáliákkal szemben.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Miközben az emberiség a növénytermesztés ökológiai lábnyomának csökkentése ürügyén új és új módszereket keres a gyomirtó szerek használatának visszaszorítására, a gyomnövények egyre ellenállóbbá válnak a különféle vegyszerekkel szemben, ezáltal egyre nehezebb kiirtani őket. A végtelen harc újabb fejezetéhez érkezett, ahogy a tudósok és szakemberek folyamatosan új gyomnövénykezelési eljárásokat fejlesztenek és próbálnak ki, legyen szó a precíziós gyomfelmérő és -irtó robotok bevetéséről, a különféle gyomirtó habok vagy gőzök használatáról vagy éppen az elektromos árammal történő gyomtalanításról.

EZ IS ÉRDEKELHET
 Dr. Nicola Cannon, a Royal Agricultural University (RAU) oktatója szerint ennek a rezisztanciának az az oka, hogy a herbicidek eredetileg sem irtották ki a gyomnövényeket, csak meggyengítették őket. Ez viszont sok esetben azzal járt, hogy a legyengített, de életben maradott gyomnövények képesek voltak tovább nőni és szaporodni, átörökítve a gyomirtó szerekkel szembeni ellenállóképességet. Dr. Cannon, aki az október 23-án megrendezésre kerülő, Changing Face of Weed Control című konferencia házigazdája lesz, arról is beszélt, hogy a gazdálkodóknak a jövőben komoly kihívásokkal kell majd szembenézniük.

A történelem során nagyon sokáig kézzel és a háziállatainkkal irtottuk a gyomokat, valamint vetésforgóval védekeztünk ellenük. A második világháború után felfedeztük a 2,4-D (diklórfenoxi-ecetsav) gyomirtószert, amit még ma is széles körben használunk. Sajnálatos azonban, hogy viszonylag ritkán jelennek meg új termékek a piacokon, pedig igény lenne rájuk"

- mondta Dr. Nicola Cannon. (Hazánkban mintegy 50 készítmény tartalmazza ezt a hatóanyagot - agrarszektor.hu.) A szakember arról is beszélt, hogy a gyomnövények ellenállósága és az újfajta gyomirtó szerek hiánya komoly kihívás elé állította a gazdákat. Egy hatásos és a szigorodó kritériumoknak is megfelelő szer megalkotása ugyanis drága és időigényes projekt, miközben a jelenleg még elérhető herbicideket sorra vonják ki a piacról, a környezetre vagy az emberi egészségre gyakorolt hatásuk miatt. Amikor egyre kevesebb, vagy éppen semmiféle gyomirtó szer nem áll a rendelkezésünkre, más megközelítésben kell gyomot irtani. Ezek közül némelyik hagyományos, de van bőven innovatív elképzelés is. Ilyen lehet a drónos gyomfelmérés, a robotok és drónok felhasználásával végzett és precíziós gyomirtás.

A cikk eredeti nyelven a Farming UK oldalán olvasható.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?