Lassan kiirthatatlanná válnak a gyomok: nem a szerek jelentik az egyetlen megoldást

agrarszektor.hu
Az elmúlt közel száz évben a különféle gyomirtó szerek használata vált a gyomokkal szembeni védekezés első és legáltalánosabb módszerévé. A probléma ott van, hogy erre válaszul a gyomnövények elkezdtek ellenállóbbá válni az őket kiirtani hivatott kemikáliákkal szemben.

Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!

A Portfolio Csoport májusi AgroFood és AgroFuture konferenciáján a kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák ismét kedvezményes, fix 30 000 Ft + áfa áron vehetnek részt! A Portfolio május 19-i AgroFood konferenciáján az élelmiszeripar dilemmái, aktualitásai és prognózisai lesznek fókuszban, míg május 20-án a Portfolio AgroFuture konferencián a működő és fenntartható megoldások, a jövőálló gazdálkodás kap kiemelt szerepet. Találkozzunk!

Miközben az emberiség a növénytermesztés ökológiai lábnyomának csökkentése ürügyén új és új módszereket keres a gyomirtó szerek használatának visszaszorítására, a gyomnövények egyre ellenállóbbá válnak a különféle vegyszerekkel szemben, ezáltal egyre nehezebb kiirtani őket. A végtelen harc újabb fejezetéhez érkezett, ahogy a tudósok és szakemberek folyamatosan új gyomnövénykezelési eljárásokat fejlesztenek és próbálnak ki, legyen szó a precíziós gyomfelmérő és -irtó robotok bevetéséről, a különféle gyomirtó habok vagy gőzök használatáról vagy éppen az elektromos árammal történő gyomtalanításról.

EZ IS ÉRDEKELHET
 Dr. Nicola Cannon, a Royal Agricultural University (RAU) oktatója szerint ennek a rezisztanciának az az oka, hogy a herbicidek eredetileg sem irtották ki a gyomnövényeket, csak meggyengítették őket. Ez viszont sok esetben azzal járt, hogy a legyengített, de életben maradott gyomnövények képesek voltak tovább nőni és szaporodni, átörökítve a gyomirtó szerekkel szembeni ellenállóképességet. Dr. Cannon, aki az október 23-án megrendezésre kerülő, Changing Face of Weed Control című konferencia házigazdája lesz, arról is beszélt, hogy a gazdálkodóknak a jövőben komoly kihívásokkal kell majd szembenézniük.

A történelem során nagyon sokáig kézzel és a háziállatainkkal irtottuk a gyomokat, valamint vetésforgóval védekeztünk ellenük. A második világháború után felfedeztük a 2,4-D (diklórfenoxi-ecetsav) gyomirtószert, amit még ma is széles körben használunk. Sajnálatos azonban, hogy viszonylag ritkán jelennek meg új termékek a piacokon, pedig igény lenne rájuk"

- mondta Dr. Nicola Cannon. (Hazánkban mintegy 50 készítmény tartalmazza ezt a hatóanyagot - agrarszektor.hu.) A szakember arról is beszélt, hogy a gyomnövények ellenállósága és az újfajta gyomirtó szerek hiánya komoly kihívás elé állította a gazdákat. Egy hatásos és a szigorodó kritériumoknak is megfelelő szer megalkotása ugyanis drága és időigényes projekt, miközben a jelenleg még elérhető herbicideket sorra vonják ki a piacról, a környezetre vagy az emberi egészségre gyakorolt hatásuk miatt. Amikor egyre kevesebb, vagy éppen semmiféle gyomirtó szer nem áll a rendelkezésünkre, más megközelítésben kell gyomot irtani. Ezek közül némelyik hagyományos, de van bőven innovatív elképzelés is. Ilyen lehet a drónos gyomfelmérés, a robotok és drónok felhasználásával végzett és precíziós gyomirtás.

A cikk eredeti nyelven a Farming UK oldalán olvasható.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Hogyan kezeld kíméletesen a termést? (x)

A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.

Támogatott tartalom

Egy bio lépéssel a peronoszpóra előtt (x)

A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.

EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2026. április 30. 06:02