Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A múlt heti siófoki Portfolio Agrárszektor 2019 konferencia egyik izgalmas kérdése volt, hogy mennyire képesek a környezeti-társadalmi változásokat lekövetni az inputanyaggyártók, kiemelten az őszi kalászosok és repce nemesítői, illetve a műtrágyagyártók. Mint kiderült, gyorsabban reagálnak, mint maguk a gazdák.
Felvezető előadásában Blum Zoltán, akit a gazdálkodók leginkább a Rapool repcéi vagy a Saaten-Union hibridkalászosai révén ismernek, azt érzékeltette, hogyan képes az időjárás néhány év alatt drasztikusan csökkenteni egy növény vetésterületét és a rendelkezésre álló vetőmagmennyiséget. A magyarországi termelők átmenetileg profitálnak a Nyugat-Európa repcetermő körzeteit érő aszályból, hiszen felment a mag ára, miközben a hozamok nálunk nem csökkentek. Nem így a franciáknál, németeknél, lengyeleknél: a sikertelen termelés és a vetéskor uralkodó aszály egyaránt elvette a gazdák kedvét a növénytől. A repce termőterülete a 2017. évi 6700-ról 5200 hektárra csökkent idén, ami 22 százalékos zsugorodást jelent, de hat év távlatában is 20 százalékos az esés. Ez oda vezetett, hogy idén Kanada vette át az EU-tól a világ legnagyobb repcetermelője címet, és Európa a korábbinál is nagyobb mennyiségű importra szorul a biodízel fontos alapanyagából.
A gyenge termés miatt a vetőmagmennyiség is csökkent, ugyanakkor a nemesítés helyszínének egyre kisebb a jelentősége. A telek általában melegebbek lettek Európában, ami ma már nagyobb veszély a termésre, mint a kifagyás.
Ennek oka, hogy a növény a föld feletti részekre fordítja energiáit és nem a gyökerét erősíti, ami a májusi-júniusi hőhullám idején fog visszütni. A meleg ősz a vírusvektorok felszaporodásával is jár, ami különösen a kalászosok vírusos betegségeinek kockázatát növeli. A repcében fokozza a helyzetet a csávázás hiánya és a zöldítéssel felszaporodó kártevők. Válaszul piacra léptek a vírusrezisztens hibridek. A magok felületét új típusú, akár biostimulátoros csávázóanyagokkal kezelik, és terjed a vetőmagtételek kalibrálása. Ennek a pontos vetés és az egyenletes kelés szempontjából egyre nagyobb a jelentősége.
Mit tehet a gazda a káros környezeti hatások ellen? Érdemes gondosan megválasztani az előveteményt és a zöldítésben használt fajokat. Ügyelni kell a pontos vetésre (tőtáv, mélységegyenletesség). A vetésidő kockázatait a táblák eltérő vetésidőpontjával lehet megosztani (több hét különbség), valamint kipergésellenálló hibrideket kell választani, így a betakarításkor is nagyobb lesz a mozgásterünk. A későbbi aratás a mag oljatartalmát is növeli. A harmonikus tápanyagellátás fokozza a növény stressztűrését.
Erre a zárszóra rímelt Balássyi Ákos előadása, aki az EuroChem Agro Hungary Kft. középkelet-európai vezetőjeként a műtrágyázás környezeti hatásairól és a gyártók válaszlehetőségeiről beszélt. Az üvegázhatású gázok (ÜHG) közül legnagyobb mennyiségben a szén-dioxidot juttatjuk a levegőbe, de a légkör melegedésére jóval nagyobb hatása van egységnyi mennyiségű metánnak (24-szeres) vagy a dinitrogén-oxidnak (298-szoros). Ami az agráriumot illeti, az N2O a műtrágyázás révén, az NH3, azaz az ammónia, az állattartás és karbamidos trágyázás révén kerül a légkörbe, de a talajból kimosódó nitrát egy része is a légkörbe párolog.
Hogyan fékezhetjük ezt? A termelő azzal, ha nem trágyáz túl, a számolt mennyiséget megosztva adagolja, pillangós növényeket iktat a vetésszerkezetbe. A műtrágya lebomlását, azaz a nitrifikáció ütemét a gyártók mesterségesen igyekeznek csökkenteni. Az Eurochem ENTEC nevű készítménye a bakteriális lebontó tevékenységet gátolja a talajban. A zürichi Firstclimate intézet szerint a készítménnyel 73 százalékkal csökkenthető a műtrágya nitrogénvesztése, ezáltal a növény is hatékonyabban táplálható. A karbamidos trágyázáshoz pedig rendelkezésre áll egy ureáz-inhibitoros anyag, az UTEC, amely drasztikusan csökkenti az ammónia elpárolgását. Ennek "mellékhatásaként" csökken a műtrágya környezetében a talaj pH-emelkedése, és nem gátlódik a mag csírázása sem. Egy bajorországi vizsgálat szerint a hagyományos karbamidhoz képest 60-80 százalékkal lehet így mérsékelni a légkörbe távozó ammónia mennyiségét. Éppen ezért Németországban 2020-tól már csak ureáz-inhibitoros karbamidot lehet kivinni a földekre.
Az előadásokat követő panelbeszélgetésben más nemesítők, illetve műtrágyagyártók, illetve a termelői oldal is megszólalt. Suba Péter, a horvát Petrokemija d.d. Kutina kereskedelmi vezérigazgatója igyekezett megértetni a hallgatósággal, hogy magában a műtrágyagyártásban kevés a hatékonyságnövelési potenciál. A szervetlen kémiában a jelek szerint kisebb a mozgástér, mint a biológiai rendszerekben. Hogy mégis elérhető a tisztább gyártási folyamat, azt a következő számokkal érzékeltette:
az oroszok a 2,6-szorosát, de az USA is 2,3-szorosát. Azt is megjegyezte, hogy az ammónium-szulfát karbonlábnyoma ötöde a karbamidnak, vagyis egyes műtrágyaféleségek tudatosabb előtérbe helyezésével is sokat lehet tenni a környezetért. Pásztor Tamás a Vetőmag és Szárító Kft. vezetőjeként pedig azt próbálta megértetni a gyártókkal, hogy a termelők elsősorban ár- és nem klímaérzékenyek.
Ők maguk igyekeznek korszerű vetőgépeket használni, a táblákat eltérő szinten trágyázni és megosztva adagolni a nitrogént. Megjegyezte: ma már nagyobb probléma az, hogy az aszály miatt nem hasznosul a műtrágya, mint az, hogy kimosódik a talajból. Felpanaszolta azt is, hogy a termelési előírások miatt az európai gazdák egyre inkább versenyhátrányba kerülnek a dél-amerikai termelőkkel szemben, és különösen fájdalmas az, hogy a mezőgazdaság egyre ellenségesebb társadalmi környezetben kell hogy előállítsa az élelmiszert.
Fazekas Miklós, az Alfaseed Kft. ügyvezetője úgy vélte, van értelme a zöldítés vagy a biogazdálkodás támogatásának, de ezek előnyei csak évek múltán mutatkoznak meg. Amíg egy gazda teljesen átáll az ökotermelésre, addig a mélypontról csak lassacskán emelkednek a hozamai, a konvencionálisét pedig sosem érik el. A támogatások és a magasabb piaci ár azonban tisztes profitot eredményeznek számára, ha eljut a hagyományos termelési rendszer 80 százalékos kibocsátási szintjére. A zöldítésben pedig egy sokkal tudatosabb keverékválasztással lehetne előrelépni, illetve virágos sávokat kellene hagyni a táblában. Megjegyezte, a nemesítésnek 8-10 évre előre kell gondolkodnia, ami ilyen ütemű klímaváltozás mellettt egyre nehezebb. Mint mondta:
Blum Zoltán ebben egyetérett kollégájával. A nemesítők szerinte a kísérleti hálózat kiterjesztésével sokat tehetnek azért, hogy egy évjáraton belül is sokféle hatást tesztelhessenek a növényen. Ugyanakkor kiemelte: a nemesítő számára ajándék az extrém időjárás, mivel ekkor tűnnek ki igazán az egyes genetikák közti különbségek.
Bene Zoltán, a Karintia Kft. vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kártevőkre sokkal nehezebb felkészülnie a nemesítésnek, mint a betegségekre. A termelő egy rezisztens fajta választásával máris sokat tehet a termésbiztonságért, emellett ez - a kevesebb kezelés miatt - kisebb termelési költségszintet is eredményez. Arra is utalt, hogy hiba egyedül a bőtermőséget keresni a fajtában, mert lehet, hogy az adott termőhely vagy agrotechnika mellett inkább a minőség megcélozása hozna nagyobb profitot.
A beszélgetés során kiderült, hogy kalászosokban évi 1-2 százalékos a genetikai előrehaladás üteme, ami nem tűnik soknak, mégis sokkal gyorsabb, mint a gazdák reakcióideje. Évtizedekkel ezelőtti fajtákat keresnek és még mindig jól fogy a NPK15-15-15-ös műtrágya, holott nincs olyan növény, amelyik éppen ezt az összetételt igényelné. A vetőmagok áremelkedését nemcsak a felgyorsult innováció okozza, hanem a vetőmagtermesztés munkaerőgondjai és az aszály miatt kieső hozamok is - tudtuk meg. Hatással van a vetőmagok értékesíthetőségére az agrárpolitika is, gondoljunk a zöldítésre vagy a termeléshez kötött szójatámogatásra. A kínálati ingadozást készletek felhalmozásával csökkenthetnék a vetőmagelőállítók, ám ez az olajos magvak esetén nehezen kivitelezhető, de a kalászosoknál is értékcsökkenéssel jár.
A műtrágyák áralakulásában is benne vannak olyan gazdaságpoltikai döntések, mint a foszfor uniós megvámolása, vagy a karbamid kötelező ureáz-gátlóval való ellátása. Ezen felül egy-egy meghatározó gyártó árpolitikája, akciózása is befolyásolja a piacot. Mint kiderült, a műtrágyagyártók inkább a túlkínálattal küzdenek, ők egyre specifikusabb összetételű termékekkel, valamint nagyobb hozzáadott értékkel (szemcsetulajdonságok, porosodás, csomósodás, stimulátoros bevonatok) tudnak erre válaszolni. Nagy hatóanyag-tartalmú, jól hasznosuló, könnyen szórható és növényre szabott megoldásokat kell kínálniuk, ha versenyben akarnak maradni.
A Portfolio Agrárszektor 2019 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
- Mindent eldöntő kihívás előtt a magyar családi gazdaságok: ezen múlik a jövőjük
- Bukások és szárnyalások: így zárja az évet a magyar állattenyésztés
- Így kell jól autóparkot fejleszteni: nem mindig az ár a legfontosabb
- Ezek a gyümölcsök az év legnagyobb vesztesei: nem kímélte az időjárás a magyar gazdákat
- Ezek a legújabb gabonapiaci kihívások! - Az alkalmazkodás lehetőségei Magyarországon
- Így veszik fel a harcot a munkaerőhiánnyal az agrárium nagyágyúi
- Nagy port kavart az új, magyar szupervédjegy: mutatjuk, mit gondolnak róla a szakértők
- Megszólaltak a szakemberek: nagyot bukhat az a magyar gazda, aki nem él ezzel a lehetőséggel
- Óriási birtokrendezés jön: a földtörvényre is hatással lesz
- A régi földértékelési módszerek teljesen elavultak: itt vannak az újak
