Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Feltámadhat tetszhalott állapotából a magyar gyógynövényipar, legalábbis több erre utaló jel tapasztalható. Újra megalakult például a Nemzeti Agrárkamara gyógynövény alosztálya, ami célként tűzte ki a magyar gyógynövény ágazat újrapozícionálását, írta meg a HelloVidék. A kamara gyógynövény alosztálya szerint a vadon termő gyógynövények gyűjtése tipikusan az elmaradott régiók munkanélküli lakosságának kiegészítő, illetve sok esetben egyetlen jövedelemforrása, a makrokörnyezet és az ágazat átalakulása miatt azonban a jövőben nagy változtatásra van szükség. Jelenleg a gyógynövény-kibocsátás 60-70%-át adja a gyűjtés a termesztéssel szemben, ami ilyen szinten hosszú távon nem fenntartható. A döntéshozók azt akarják elérni, hogy a hazai piacon túlsúlyban legyen a termesztett gyógynövény, vagyis elengedhetetlen a megfelelő biológiai potenciállal rendelkező vadon termő fajták a termesztésbe való vonása. Szintén szükséges lenne emellett a korszerű, speciális és jól működő technológiák alkalmazása is, amelyek nélkül nem beszélhetünk sem hatékonyságról, sem versenyképességről.
Magyarországon manapság 20-25 ezer embert foglalkoztat a gyógynövényágazat, az elsődleges feldolgozását végző 20-25 üzemben pedig nagyjából kétezer ember dolgozik. A gyógynövény-feldolgozás másodlagos élelmiszeripari és gyógyászati célú piacán 50-100 vállalkozás működik. Mint minden ágazatnak, természetesen ennek is megvannak a maga nehézségei, például itt is komoly problémákat okoz a munkaerőhiány. Míg korábban szezonálisan akár százezer ember is részt vett a gyógynövénygyűjtésben, ezzel mára csupán pár tízezren foglalkoznak.
A begyűjtött vadon termő gyógynövények mennyisége ezért (is) folyamatosan csökken. A termesztés és további feldolgozás ugyancsak jelentős kézimunkaerő-igénnyel jár, a munkaerőhiány mára a termesztésben is komoly gondokat okoz. Az sem segít az ágazat prosperálásán, hogy országszerte folyamatosan zsugorodik a gyűjtés céljából szabadon bejárható területek nagysága. Magyarországon a vadon termő gyógynövények gyűjtéséhez nem kell hatósági engedély, a nemzeti parkokban való gyűjtés és a magán-, állami területek szabad "bejárhatósága" azonban engedélyhez kötött. A termesztőterületek kiterjedését illetően szintén csökkenő a tendencia a becslések alapján. A múltbeli becslésekkel összevetve látható a csökkenés nagyságrendje: a '90-es években még mintegy 35-40 ezer hektáros volt a termőterület, manapság már vagy 10 ezer hektárral kevesebb.
Cikkében a HelloVidék kitér arra, hogy az ágazati szereplők tavaly, az év végéhez közeledve elkészítették azt a stratégiát, amitől a teljes megújulást várják. A tervezet az összes szegmens, (gyűjtés, termesztés, feldolgozás) problématérképét, fejlesztési lehetőségeit tartalmazza. A megfogalmazott célok közé került a komplex üzemfejlesztés mellett a termeléshez kötött támogatások és az ágazati promóciós lehetőségek is, 2030-ig vázolva fel intézkedéseket. A stratégia első lépése a nem megfelelőnek ítélt jogszabályok módosítása. Az ágazatot képviselő Gyógynövény Szövetség és Terméktanács az Agrárminisztériummal együtt dolgozik a versenyképesség fejlesztésén. Mint mondták, a megfelelő technológiai szint eléréséhez nélkülözhetetlen az állami segítség, csak így tud talpra állni az ágazat. Ami a támogatást illeti, a szaktárca a Vidékfejlesztési Programban gyógynövény-telepítések előmozdítására hárommilliárd forint keretösszegű pályázatot hirdetett, 2017-től pedig lehetővé vált bizonyos zöldségként szereplő fűszernövényeknél a termeléshez kötött támogatás igénylése. Remélhetőleg a Közös Agrárpolitika következő ciklusa további eszközöket és forrásokat biztosít majd a gyógynövényágazat továbbfejlesztésére.