JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!
Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!
Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!
Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
A Syngenta képviseletében Szabóné József Csilla, a Syngenta növényvédő szer engedélyeztetési vezetője a Portfolio Agrárium 2020 konferencián emlékeztette a hallgatóságot arra, hogy a világon a legszigorúbban az EU-ban szabályozzák a termelést, de az engedélyezés szabályrendszere is szinte teljesíthetetlen elvárásokat fogalmaz meg a fejlesztőkkel szemben. A Syngenta úgy látja, csak akkor fenntartható a mezőgazdaság, ha a gazdálkodás is jövedelmező marad. Hozzátette: "Örülök, hogy növényegészségről beszélünk és nem növényvédelemről. Utóbbit a társadalom méregezésnek bélyegzi, miközben az állatorvoslásban és a humán gyógyászatban alkalmazott készítményeket gyógyszernek hívja. Pedig ezek között sokszor nincs különbség. Minden a felelős felhasználáson múlik" - emlékeztetett a szakember a Portfólió Agrárium 2020 konferencián.
Rikk István a Corteva Agriscience marketingvezetője számokkal érzékeltette az európai hatóanyag-kivonás ütemét. Mint kiderült, 2000 óta a felére csökkent az engedélyezett molekulák száma, ezt a tempót a fejlesztés képtelen követni. Átlagosan 11 évbe és 250 millió euróba kerül, mire egy hatóanyagból engedélyezett termék lesz. Nem csoda, ha a legnagyobb cégek sem képesek évente egy újnak mondható hatóanyaggal előállni. A szűkebb szerpaletta viszont növeli a rezisztencia esélyét és csökkenti a potenciális termést. A társadalmi nyomás hatására a Corteva is elmozdult a biostimulánsok kutatásának irányába.
"Mi kezdetektől a biológiai növényvédelemben mozgunk" - említette Najat Attila, a Biocont Kft. ügyvezetője, aki kisebbségben volt a kémiai növényvédelemben mozgó óriás cégek képviselői között. Szerinte természetes, hogy a politikusok a városlakók közül kerülnek ki, ezért nem csoda, ha a szabályok is a városlakók elvárásait tükrözik. "Az egész vetésforgót illetően évekre előre kell gondolkodnia a termelőnek, ahogy a gyártóknak is 10 évre előre kell felbecsülniük a várható trendeket, éppen a fejlesztés időigénye miatt. Minden problémára születik előbb-utóbb valamilyen megoldás, de elismerem, hogy a klórpirifosz kivonása a repcében átmenetileg gondot fog okozni."
Kratancsik Elvira a Bayer Crop Scienceüzletágának engedélyezési vezetője szerint nem az a baj, hogy nem elég aktívak a fejlesztésben a cégek, hanem az, hogy szinte lehetetlen megfelelni az európai ökotoxikológiai előírásoknak. Mivel csökken a védekezés mozgástere, ezért egyre nagyobb szakmai kihívás a növények egészségvédelme.
- érzékeltette a szakember a szaktanácsadás felértékelődését. Mindebben a vetőmagportfólió nyújtotta lehetőségek, a digitális adatfeldolgozás és döntéstámogatás eszközei is segítséget nyújtanak nemcsak a Bayernél, de a többi cég gyakorlatában is.
Hajnal Gábor a BASF Hungária Kft.marketingvezetője szintén kiemelte a digitális eszközök szerepét a fenntarthatóságban, hiszen segítségükkel csak a szükséges hatóanyagmennyiség kerül ki a földekre. Hangsúlyozta, hogy az elkövetkező 10 évben a BASF megkétszerezi a kutatás-fejlesztés tempóját, és 2030-ig 8 teljesen új hatóanyaggal igyekszik előrukkolni. Minderre égető szükség van, hiszen addigra a kalászosok gombák elleni védelméből eltűnhet a ma alkalmazott készítmények 80 százaléka, de a szőlő sem jár sokkal jobban. "Jövőre egy olyan új azol-készítményt mutatunk be, amelyiknek egészen más lesz az ökotoxikológiai megítélése, lévén csakis a gomba sejtfalára fog hatni" - ígérte.
Felvetődött az a kérdés is, hogy mennyire mostoha a kiskultúrák sorsa a növényvédelemben. A nagy területen termelt növényekre kiadott engedélyeket ezekre is ki lehet terjeszteni bizonyos feltételekkel. Jordán László a Nébih elnökhelyetteseként arról beszélt, hogy több esetben is hivatalból elindították az engedély-kiterjesztési eljárást olyan esetekben, amikor bebizonyosodott, hogy az adott kultúrában nincs alternatív megoldás a kérdéses problémára, és a szükséghelyzeti engedély kiadása nem eredményezett sem toxicitási, sem szermaradék-problémákat. Ám egyszerűbb megoldásnak bizonyult a szükséghelyzeti engedélyek megadása, és ma is ez jellemzi a gyakorlatot. (Megjegyezzük: míg az engedélykiterjesztés éves szinten egy-két tucat készítményt érint, addig a kiadott szükséghelyzeti engedélyek száma akár 100 is lehet egy kritikus évjáratban - agrárszektor.hu.)
Szabóné József Csilla megjegyezte: a kiskultúrák jellemzően igen nagy értéket képviselnek, senkinek nem érdeke, hogy engedélyezett szer híján alternatív megoldásokat keressenek a termelők. Úgy vélte, a hatóság inkább támogatólag, mint tiltólag lép fel az engedélyezésben. Kratancsik Elvira hozzátette: örömmel hallják, hogy minden 6000 hektár alatt termesztett kultúra kiskultúra lesz Magyarországon, ami kiszélesíti az engedélyezés mozgásterét, és szerencsés az is, hogy már az unió déli "zónájára" szabott szermaradék-vizsgálatokat is elfogadja a hatóság.
Hosszú beszélgetés kerekedett a drónos növényvédelem engedélyezésével kapcsolatban. Mint kiderült, a hatóság és a növényvédőszer-gyártók több ponton eltérő információkkal rendelkeznek. Jordán László elismerte, hogy a hatóság ebben a kérdésben a gyakorlat után lohol, de előbb a gödöllői NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet típusminősítéseire vártak, most pedig arra, hogy a növényvédőszer-forgalmazók beadják a kérelmeiket a készítmények drónos kijuttatására. Továbbá a jogalkotás is késlekedik, mert még mindig nem pontosították, hogy a légi növényvédelem szabályai milyen megkötésekkel érvényesek a drónokra is. Végül, de nem utolsósorban: a drónpilótaképzés is szabályozásra szorul. Ha mindez megvan, elképzelhető, hogy 2021-ben legálissá válik a vezető nélküli légi növényvédelem.
A növényvédőszer-forgalmazók megjegyezték: ahhoz, hogy egy engedély-kiterjesztési kérelmet beadjanak, előbb egy sor vizsgálatot el kell végezniük arról, hogy az adott szer drónos kijuttatása biztonságos és hatékony-e ebben a kis lémennyiségben. Ez egyrészt költséges dolog, másrészt lehetetlen is volt tesztelni a készítményeket addig, amíg nem tudták, milyen drónokkal lehet elvégezni a kijuttatást. Jordán László erre úgy reagált, hogy nem érdekes a drón típusa, a fő, hogy a mérések szempontjából kalibrálható legyen. Biológiai készítmények kiszórását pedig egyáltalán nem tiltja semmilyen előírás - válaszolt a Biocont Kft. aggodalmaira.
A Portfolio Agrárium 2020 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
