Ha visszatekintünk az áprilisra, akkor hideghullám, fagykár és aszály a főbb jellemzők - írja a met.hu. A hónap csapadékösszege 2 és 33 mm között alakult, mely mintegy 20-40 mm-rel marad el a sokéves átlagtól. A lehullott csapadék is döntően a hónap utolsó hetében esett, míg előtte jóformán március elejétől, nagyjából hét hétig alig hullott csapadék az országban. A hőmérséklettel havi átlagban nem volt probléma, az átlag körül alakult, de több erős hideghullám okozott komoly éjszakai lehűlést, így pedig súlyos fagykárt elsősorban a gyümölcsösökben.

A múlt héten átalakult időjárásunk: nyugat, délnyugat felől már többször nedves léghullámok érkeztek térségünkbe. A hosszú száraz időszak után immár minden nap esett valahol hazánkban, de országos, áztató eső nem alakult ki. Az elmúlt tíz napos csapadékösszeg nagy eltéréseket mutat: míg Zalában és a Szamosközben 30 mm is lehullott, addig a Dunántúl északi részén, Nógrádban és Hevesben szinte semmi nem esett. Az ország nagyobb részén több nap alatt gyűlt össze az 5-10 mm, a kis napi adagok között kisütő nap pedig a víz java részét elpárologtatta. A talaj nedvességtartalma így alig növekedett, a felső 20 cm-es réteg a növények számára hasznosítható vízmennyiségnek továbbra is mindössze 17-40%-át tartalmazza, csak délnyugaton, az Alföld déli részén és a keleti határszélen vannak nedvesebb területek. A mélyebbre lenyúló gyökérzettel rendelkező őszi vetések még találnak nedvességet a középső és mélyebb talajrétegekben, de sokfelé az is csökkent a héten. A hőmérséklet az április végéhez képest magasan alakult, kedden 25 fok körül voltak a maximumok. Az egymást érő hidegfrontok ez után fokozatosan mérsékelték a felmelegedést, a hét végén már kevéssel 20 fok alatt alakult a csúcsérték. Múlt hétfőn és ma reggelre is elfordultak a fagyzugokban (főleg a szélcsendes Nógrádban) gyenge fagyok. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga többnyire 14 és 18 fok között alakul.

Az őszi vetések ilyenkor, április-május hónapokban igénylik a legtöbb csapadékot, a tartós csapadékhiány igen kedvezőtlenül hat a fejlődésükre és a termésre. Ahol hullott legalább 10 mm csapadék az elmúlt héten, ott az sokat segített, de jóval többre, legalább 20-40 mm-re lenne szükség. A legnagyobb probléma hazánk északi sávjában van, ide alig érkezett csapadék. A kapás növények közül a napraforgó, a kukorica és a burgonya is a legtöbb helyen már a földben van. A magágyak azonban sokfelé még mindig rendkívül szárazak, a keléshez, a fejlődéshez nedvességre lenne szükség. Bár a szinte naponta hulló kis záporok a talaj nedvességét sokfelé alig növelték, a nedvesebb idő a kórokozók elszaporodásának kedvez.

Az előttünk álló héten egy komolyabb csapadékhullám érkezik nyugat felől az országba, méghozzá kedden. Szerdán keleten még eshet kevés eső, a hét további részében azonban számottevő csapadék már nem valószínű. Összességében a hét végéig (ami mind kedden és szerdán eshet le) csak 1 és 15 mm csapadék várható területi átlagban, bár a záporos jellegből adódóan nagyobb területi különbségek valószínűek. A több eső északkeleten valószínű. Újabb csapadék majd a jövő hét elején jöhet. Kedden megerősödik, szerdán helyenként viharossá fokozódik az északi, északnyugati szél. Péntekre mérséklődik a légmozgás, majd vasárnap már a délnyugati szél lesz sokfelé erős. Kedden és szerdán még meglehetősen hűvös lesz: szerdán északkeleten a maximum is csak 10 fok körül valószínű, majd emelkedik a hőmérséklet, és vasárnap már 23, 28 fok között várható a maximum. Szerdán és csütörtökön a szélcsendes, fagyzugos helyeken még gyenge hajnali fagy is előfordulhat. A levegő hőmérsékletével együtt a talajhőmérséklet is pár fokot csökkenni fog csütörtökig (8-13 fokig), majd ismét jelentősen emelkedik.