agrarszektor.hu • 2020. július 7. 09:30
A cukkinit általában másodkultúrában termesztik, Tarjányi Roland azonban erre a zöldségfajra építette a kertészetét. Már 18 éve tanulja ennek a kultúrának csínját-bínját, próbálgatja a fajtákat, és mára elérte, hogy a tavaszi és őszi hajtatással meghosszabbított idényből április végétől decemberig szállít cukkinit a piacra.
Növényvédő szerek nélkül is egészséges állományokat nevel, és a jó fajtáknak, valamint a napi kétszeri szedésnek köszönhetően 70-80 százalékban egységes méretű terméseket szüretel. Ennek előnye a nagyobb hozamban is megnyilvánul.
A Bugac-Alsómonostorhoz tartozó tanyán gazdálkodó Tarjányi Roland belenőtt a zöldségtermesztésbe - írja a Magyar Mezőgazdaság. Már nagyszülei is kertészkedtek, majd szülei főként retket, uborkát, paradicsomot, később sok évig fehér karalábét termesztettek, részben fűtetlen fóliasátrakban. Rolandot az érettségit követő kétéves informatikai képzésből adódó lehetőségek sem térítették el a zöldségtermesztéstől, és - ahogy fogalmaz -, az azzal járó szabadságtól. 20 évesen önállósodott, és először főző-, sütőtököt, cukkinit nevelt szabadföldön, és fehér karalábét hajtatott. Néhány éve azonban úgy döntött, kizárólag a cukkini termesztésére áll rá, ennek a zöldségfélének a technológiájában mélyül el, a fóliákat is ezzel a kultúrával ülteti be.
Szakaszokban
A másfél hektáros kertészetben az évek során szaporodtak a fóliasátrak, a hajtatási terület mára 3500 négyzetméter lett. Tavaly a kertészkedéstől visszavonult szülei fóliáinak egy részébe is cukkinit ültetett, bár úgy érzi, ezzel kissé túlvállalta magát. A gazdaságban ugyanis ők végeznek minden munkát feleségével és édesanyjával, a heti három- vagy négyszeri piacozást is beleértve. A vírusjárvány is megnehezítette a dolgukat, mert a digitális oktatás miatt a feleségének több időt kell együtt tanulnia második osztályos lányukkal, és a kisebbik lányka sincs óvodában. A termelésben ezért még nagyobb teher hárul a kertészre, előfordul, hogy késő este fejlámpával szedi a cukkinit a fóliákban.
A szabadföldi cukkini ültetését régebben április végén, május elején kezdte, idővel azonban rájött, hogy nem érdemes ennyire korán palántázni. Az akkor még előforduló lehűlések nagyon visszafogják a növények fejlődését, mióta pedig hajtat is, végképp nem kapkodja el a szabadföldi állomány kiültetését. Idén május közepéig várt vele.
Azt is megtanulta, hogy sokkal jobb eredményt ér el, ha nem hagyja meg az állományt túl sokáig, a nagyobb szaporítóanyag-igény ellenére is megéri inkább háromszor ültetni.
A tövek ugyanis egy idő után leöregszenek, az állomány besűrűsödik, nehéz gyommentesen tartani, a termésszám csökken és romlik a minőség. A 2,5 deciliteres poharakban nevelt 10-12 napos palánta a kiültetés után nyáron 3-4 hét alatt termőre fordul. Az állományt 6-7 héten át szedik, de amikorra befejezik, addigra már terem a következő szakasz. A három szabadföldi szakasz után a fóliákba szeptember közepén ültetett állományról értékesítenek. Őszi hajtatásban jóval kisebb a hozam, mint szabadföldön, az értékesítési ár azonban megközelíti a kora tavaszi termésekét.
Tavaszi és őszi hajtatás
A legkorábbi hajtatáshoz az idén február közepén vetették el a magokat, és március elején ültették ki a saját nevelésű palántákat a fűtetlen fóliasátrakba. A hideg ellen többszörös fólia- és fátyolfólia-takarással védték a kis növényeket. Ám a késő tavaszi lehűlésekre nem számítottak, az kissé késleltette az első szedést. Április végétől azonban már így is szállítottak cukkinit a nagybani piacra. Az első ültetést további kettő követte március közepén és végén, ezáltal a fóliákból június közepéig értékesítenek, azután jön a szabadföldi áru.
Roland a hajtatásban is megtapasztalta a buktatókat, hiába volt már nagy gyakorlata a cukkini szabadföldi termesztésében. A fólia alatt ugyanis máshogy viselkedik a növény. Belefutott abba a hibába is, hogy nem hajtatási fajtát választott, ezért túl nagy lett a lomb, és az állomány nagyon besűrűsödött, kezelhetetlenné vált, ráadásul kézzel kellett porozni a virágokat is. De vírusfertőzés miatt is kellett állományt megsemmisíteni, ezért még jobban figyel a fajtaválasztásra és a megelőző védekezésre.
Ugyancsak a gyakorlatban jött rá, hogy gazdaságosabb az ikersoros termesztés. Az egymástól egy méterre futó ikersorok között 1,7 méteres művelőutakat hagynak, onnan szedik a termést. A tőtávolság 80 centiméter.
A leszedett termést rekeszekbe rakják, azokban tárolják a hűtőben, és csak a piacra szállítás előtt osztályoznak. Nagyon fontos, hogy a lehető legkevesebbszer fogják meg a cukkinit, mert gyenge héja sérülékeny.
A fogyasztók a 17-21 centiméteres terméseket szeretik a legjobban, de a kereskedők néha nagyobbakat is kérnek. A 26 centiméternél hosszabb vagy nem szabályos méretű termést azonban már csak másodosztályúként veszik meg.
Csepegtető öntözés
A cukkiniállománynak csepegtető öntözőrendszerrel adagolják a vizet és a tápoldatot. A fölső öntözés nem előnyös, mert párás környezetben nagyobb a gombás betegségek veszélye. Légköri szárazság esetén ugyanakkor tapasztalata szerint még napi négy csepegtetéssel sem elégíthető ki a tövek vízigénye, ezért olyankor mikroszórófejes öntözéssel növelik a környezet páratartalmát. A mikroszórófejes öntözésnek már a fagyvédelemben is hasznát vették, a lombot bevonó jégpáncél megóvta az állományt a váratlan májusi, illetve kora őszi talaj menti fagyoktól. A tápanyagok adagolását az időjáráshoz igazítja, illetve a tápelem-arányokkal befolyásolja a termés méretét. Ha a kereskedő hosszabb terméseket kér, akkor a nitrogénadagot növeli, ha pedig inkább zömökebb árura van igény, akkor a káliumszintet emeli.
Egyik évben sem marad el a kora tavaszi szerves trágyázás, ami a homokos talaj szerkezetét is javítja. Mivel pelletált szervestrágya-granulátumot adagol, nem kell tartania a gyökérperzseléstől és a gyomosodástól sem. Emellett baktériumtrágyával ösztönzi a talajéletet.
Napi kétszeri szedés
Az alsómonostori kertész nem használ vegyszereket a növényvédelemhez. Inkább arra törekszik, hogy minél ellenállóbb növényeket neveljen, fölkészítse őket az időjárásból eredő vagy a károsítók miatti stresszre. A napi kétszeri szedés amúgy sem tenné lehetővé a kémiai növényvédelmet. Két éve együtt dolgozik a ZFW Hortiservice Kft.-vel. Nemcsak a cég által forgalmazott fajtákat teszteli és segít a legjobban teljesítő hibridek kiválasztásában, hanem a javasolt szermaradékmentes technológiát is alkalmazza. Értékes termelői tapasztalatait megosztja a cég tanácsadóival, pontosan vezeti, hogy az alkalmazott termékek, technológiai lépések milyen kézzelfogható előnyökhöz vezettek. Az AMINORETŸ bioracionális technológia során jó szolgálatot tesznek az úgynevezett repellens készítmények, amikkel a vírusvektor levéltetvektől is megvédhető az állomány.
A réz- és aminosav-tartalmú biostimulátorok erősítik a növényi sejteket, így fokozzák az ellenállóságot. Hasonló hatású a narancsolaj is.
A növények teljesítőképességének minél jobb kihasználásához pedig a Stoller személyre szabott ajánlásait is követi. Az eredmény látványos, az állomány lombja a tenyészidőszak végéig egészséges, nyoma sincs a baktériumos, gombás fertőzéseknek, még a legalsó levelek is épek és zöldek, ráadásul hűvös napokon sem marad el a kötődés.
Az állomány egészségének megőrzése érdekében Roland nem használ szerszámot a szedéshez. A terméseket lepattintja a szárról, hogy véletlenül se vigye át az esetleges betegségeket egyik tőről a másikra. A fajtaválasztásnál ezért a termés ízesülése is fontos szempont. Ragaszkodik elvéhez, hogy mindig friss, kiváló minőségű árut vigyen a piacra, szedés után legföljebb 2-3 nappal a fogyasztóhoz kerül az áru. Ennek is köszönheti, hogy a kereskedők nem pártolnak el tőle, és már áruházak is megkeresték, legyen a beszállítójuk.
