Nagyot csalódtak ebben a növényben a magyar gazdák: ez most az új sláger a földeken

Nagyot csalódtak ebben a növényben a magyar gazdák: ez most az új sláger a földeken

agrarszektor.hu
Átformálja az időjárás a szántóföldi vetésszerkezetet a Duna-Tisza közén. Jelenleg a kukoricatermesztés bővül, főleg a repce rovására.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A térség időjárása idén ellenségesen viselkedett a repcével. A veteményt két alkalommal is kemény fagyok érték, de főleg a márciustól május végéig tartó szárazság viselte meg a növényeket, ami elvette a termesztőktől a várható termésnek csaknem a felét, írta meg a baon.hu.

December 3-4-én rendezi meg a Portfolio Csoport kétnapos siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít. Az esemény egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről. A konferencia napirendre veszi az ágazati szereplőit érintő legforróbb témákat és legfontosabb szabályozási változásokat is. A rendezvény az agrárium minden résztvevőjének – így valamennyi méretű gazdálkodónak, élelmiszeripari cégnek, inputgyártónak, gépforgalmazónak, termékkereskedőnek, illetve államigazgatási és érdekképviseleti szakértőnek – hasznos és naprakész információkat nyújt, illetve lehetőséget biztosít a networkingre és a kapcsolatépítésre is. Ne hagyja ki a siófoki Agrárszektor Konferenciát december 3-4-én!

Pesti Gábor, a nagykőrösi gazdakör elnökének ismeretei szerint Dél-Pest megyében 1-2,5 tonna a hektáronkénti szemtermés. A gazdák egyértelműen veszteségesek a repcével. A jelenlegi, tonnánkénti 125-130 ezer forint felvásárlási áron három tonna termés fedezi a termesztési költségeket. Pesti Gábor elmondta, hogy sok gazdaságban az újabb termesztési technológiának is mutatkozott negatív hatása a hozamokra. Rosszul tették, akik idén tértek át a széles, 75 centiméteres sortávolságra, mert ilyen növénysűrűségnél az aszályos időszakban hamarabb kiszáradt a repce talaja, ráadásul a gyomosodás is erősebb volt. A széles sortáv jól alkalmazható a csapadékosabb vidékeken, azonban a száraz Homokhátságon úgy tűnik, továbbra is a keskenyebb, dupla gabonasortávot érdemes tartani, mondta a szakember.

Rácz Ferenc, kecskeméti gazdálkodó elmondta, hogy tavaly ősszel is vetett repcét, azzal is sok kockázatot vállalt. Idén mindössze két tonna szem jött össze hektáronként, úgyhogy ő vesztett a döntésén.

Úgy néz ki, hosszú távon egyre több a veszteség a repcével. Vidékünkön ritka az olyan időjárás, amely a jó agrotechnológia mellett közel négytonnás termésre serkentse ezt a növényt. Másrészt a növényvédelem anyagai sem elég hatékonyak. Gondolkodom erősen, hogy jövőre kukoricát vetek a helyére

- mondta Rácz Ferenc.

Pesti Gábor úgy tudja, a szántóföldeken a gabonafélék közt már idén is a kukorica túlsúlya a jellemző. Bővülése jelentős részben a repce rovására történt. Az olajos növény termesztése ugyanis nemcsak a szárazodó időjárás, hanem a rossz hatásfokú növényvédelem miatt is kockázatos. A szakember beszélt arról is, hogy az Európai Unió az utóbbi években kivont a termesztésből olyan rovarölő szereket, amelyekkel garantálható volt a növényvédelem. Ezek helyett egyelőre nincs új környezetkímélő, de ugyanakkor hatékony kemikália, ezért a repcetermesztésnek ma már kevésbé biztonságos a technológiája.

Arányokkal szemléltetve azt mondhatom, a jelenleg használható szerek a régiekkel szemben csak 50-60 százalékos hatásfokúak. E problémák arra kényszeríthetik a gazdákat, hogy más növényeknek, leginkább a kukoricának adják át a termőhelyet. Kedvező időjárás esetén sem ad a kukorica extraprofitot, de biztonságosabb a termesztése és a piaca is

- mondta Pesti Gábor.

A takarmánykukorica piaci stabilitását belföldön főként a három feldolgozóüzem biztosítja, továbbá az export is jelentős, az összes magnak közel fele külföldre megy az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint. Jelenleg így néz ki a piaca, hogy május óta a gazdák mind kedvezőbben tudják értékesíteni a tavalyi termést. A múlt év júliusi 45 ezer forint tonnánkénti felvásárlási árához képest jelenleg 54 ezernél tart a felvásárlás. Az áremelkedés részben azzal is összefügg, hogy a tartalékolás miatt a szokásosnál kevesebbet dobnak piacra a termesztők. Túlzott reményeket azonban senki nem fűz a kukoricához. Azt mondják, az aratás után vélhetően visszaesnek az árak, különösen, ha beválik a prognózis Ukrajna rekord-kuko­ricaterméséről.

Címlapkép forrása: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?