Takarék Agrár24 • 2020. augusztus 13. 07:00
Egyre többet hallani hazai mezőgazdasági szakemberek körében is, hogy a szántóterületeiken leginkább a 4 fő növényt - őszibúza, őszi káposztarepce, napraforgó és kukorica - termesztik és nagyrészt ezek is feldolgozatlanul hagyják el az országot. Örvendetes ugyanakkor, hogy Magyarország Európa legnagyobb csemegekukorica termelője és exportőre is egyben, ami komoly ösztönzője lehet a különböző felhasználású kukoricafajták termesztésének is.
A szántóföldön megjelenő változatok közül a legkisebb területen a pattogatni való kukoricát termesztjük, megközelítőleg 5000 - 6000 hektáron. Genetikailag a hozamok 7 t/ha körül mozognak, de a víz komoly limitáló tényező lehet, ezért a kultúrákat nagyrészt öntözött területre szokás vetni. A hazai pattogatni való kukorica iránt már a 70-es évek óta van érdeklődés, melynek minősége mára már megelőzi az amerikai, az argentin és a francia minőséget is.
A koronavírus azonban komoly hatással van a moziba járási szokásainkra is, ahol köztudottan a legnagyobb mennyiségben kerül eladásra a pattogatni való tengeri kukoricából. Ezen negatív hatásokat, a járvány kacsán megváltozó filmfogyasztási szokások - kábelcsatornák térnyerése (Netflix, HBO stb.) - talán némileg ellensúlyozhatják. Ezekről és hasonló kérdésekről beszélgettünk interjúnkban Oravecz Tamással, régi Takarékos ügyfelünkkel, akihez Hollósi Dáviddal együtt látogattunk el.
Kedves Tamás, mikor és miért döntöttél a pattogatni való kukorica termesztése mellett?
A rendszerváltás után különleges növény termesztésébe szerettem volna fogni, semmiképpen sem egy egyszerű vetésforgóval, nagyrészt takarmány kukorica termesztésébe kezdeni. Attól függetlenül, hogy a takarmánykukorica termesztését nem találtam igazán vonzónak, a hazai klíma kiválóan megfelel a különböző kukorica változatok számára. Ráadásul csemegekukorica termesztése terén a világ élvonalába tartozunk, így gondoltam kipróbálom magam egy akkoriban új változat, a pattogtatni való kukorica termesztése terén.
Milyen technológiával termesztitek a popcorn-t és mennyiben tér el a termesztéstechnológiája a szemeskukoricáétól?
Néhány amerikai tanulmányi út során megerősödött bennem, hogy az ott látott technológiát követve és alkalmazva lehet a legjobb eredményt elérni. Lényegében a termesztéstechnológia terén a más variánsokat tekintve nincs nagy eltérés, talán csak annyi, hogy kicsit érzékenyebb, gyengébb gyökerű illetve szárú a növény, ugyanakkor a végterméket tekintve az ára akár háromszorosan is meghaladhatja a takarmánykukoricáét. A legfőbb minőségi paraméterét a pattogási indexet az igen szigorú minőségi sztenderdek miatt csak nagy körültekintéssel és precizitással lehet elérni, amennyiben ez nem sikerül maradéktalanul, az áru madáreledelnek még alkalmas.
Jelen helyzetben milyen nehézségekkel szembesültök?
Ebben a szegmensben számunkra a legfőbb nehézséget az jelenti, hogy egyáltalán nincs magyar szakirodalom - még egy sort sem láttam leírva a popcorn kukorica termesztéstechnológiájáról, mintha nem is létezne. Pedig ezt is kell gyomirtani, védekezni a kártevők ellen, hovatovább a késztermékkel kapcsolatos előírások is igen szigorúak, melynek alapjait a termesztés során kell megalapozni, a betakarítás után már csak korrigálni tudunk rajta. Tehát, hazai szakirodalmon híján próbáljuk a magyar csemegekukorica és az amerikai gyakorlati tanácsok alapján elvégezni ezt a feladatot.
A megtermelt áruból mennyi kerül a hazai és mennyi a nemzetközi piacokra?
Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy a hazánkban elállított popcorn minősége vetekszik, ha meg nem haladja az amerikai minőséget. A termény nagyobb része exportra megy és örvendetesen növekvő tendenciát mutat. A partnerek tudják, hogy mi maradéktalanul teljesíteni tudjuk a kívánságukat, az elvárt minőséget. Sőt még annál is többet. Nálunk stabilabb az élelmiszerbiztonság, mint Dél-Amerikában.
Ahhoz, hogy a nemzetközi versenyben is helyt tudjatok állni, milyen beruházások voltak eddig szükségesek a biztonságos termeléshez és milyen fejlesztéseket terveztek a jövőben?
A biztonságos termesztéshez feltétlenül erősíteni kell az öntözést és a precíziós gazdálkodást. Ugyanakkora legkritikusabb pontja a termelésnek a feldolgozás, mivel a tisztítás és a tárolás speciális igényeket kell, hogy kielégítsen. A megvalósításhoz komoly szakmai iránymutatásokat kaptunk az Egyesült Államokból és arra is felhívták a figyelmünket, hogy nem ártana megcélozni a hozzáadott értéknek nevezett csomagolt élelmiszer, késztermék elérését. Most éppen erre készülünk a Takarékbankkal együttműködve.
Az interjút készítette: Dózsa Gergely - Takarékbank Agrárcentrum