Takarék Agrár24 • 2020. augusztus 24. 07:00
A hazai növénytermesztésben több olyan kultúra is van, ami kiérdemelte a hungarikum minősítést. De mi is az a hungarikum és miért fontosak a mezőgazdaságban?
A 2012. évi XXX. törvény alapján: "gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye."
Fenti törvényi definíción túl gondolkozzunk el egy kicsit, miért is fontosak nekünk a hungarikumok a mezőgazdaságban. Egyfajta márkaértékről beszélhetünk, ami a homogenizálódó és egyre inkább nagyüzemivé váló termelést kiegészítheti, továbbá nemcsak az adott termékhez, hanem az azt előállító földrajzi régióhoz is köthető, azt is erősíti. A központi erőforrásokkal támogatott marketing erőfeszítések a helyi termelőket is segítik, ezáltal vidékfejlesztési célokat is szolgálnak, hozzájárulhatnak a nagy- és kisüzemi gazdálkodás megfelelő egyensúlyához.
Most az alföldi kamillavirágzat, szőregi rózsatő és a makói hagyma után kutattunk. Nézzük, mit lehet tudni róluk és termesztésükről, aktuális piaci helyzetükről, illetve milyen jövőképpel rendelkeznek.
Szőregi rózsa
A Szeged melletti Szőregen és környékén mintegy 50-55 hektáron, más források szerint közel 100 hektáron termesztenek rózsát, évi 4-5 millió db nemes rózsatő kerül kereskedelmi forgalomba. Ezzel közel 250 termelő megélhetését biztosítja a 2004 óta hungarikumként is számontartott virág. Szőreg és környéke az ország legmelegebb nyarú és legjobb fényellátottságú vidéke, emellett a hordalékos öntéstalaj kiváló terepet ad a rózsatermesztéshez, a Tisza és Maros folyók közelsége pedig az optimális relatív páratartalmat és az öntözés lehetőségét biztosítja. A szükséges szaktudás és szakértelem itt generációról generációra adódik tovább. A rózsatövek 90%-a exportálásra kerül, így a hazai vásárlókhoz éves szinten mindössze 400-500 ezer rózsatő kerül.
Alföldi kamillavirágzat
A kamilla az egyik legfontosabb gyűjtött gyógynövényünk. A virágot évente 200-500 tonna közötti mennyiségben gyűjtik hazánkban, jellemzően az Alföld területén, a Tiszántúlon. Az "Alföldi kamillavirágzat" az Alföld szikes területeiről kézi erővel begyűjtött, vadon termő kamilla szárított, válogatott virága. Bár a világ több pontján jelen van, sőt sok helyen termesztik is, de olyan tulajdonságokkal, és hatóanyag tartalommal, mint az alföldi változata, sehol sem rendelkezik. A termelés azonban évről évre zsugorodik. Míg a 90-es években a teljes gyógynövénypiacra nézve 20 ezer tonna drogot (ez a kifejezés gyakorlatilag a szárított hatóanyagot jelenti) exportáltunk, addig ma ez a szám 2 ezer tonna alá esett.
Makói hagyma
A makói hagyma az 1882-es brüsszeli világkiállításon nyert első helyezéssel vált világhírűvé. A makói hagymát a földrajzi környezete tette különlegessé: magas a szárazanyag tartalma, erős ízhatással bír jól eltartható, valamint a hagyományos dughagymás módszerrel termesztik. Ennek ellenére a termesztése drasztikusan visszaesett: míg a 80-as években országosan 6000 hektáron termeltek hagymát - ebből Makó környékén 1000 hektáron - , addig mára 50 hektárra csökkent a makói termőterület és országosan is csak 1500 hektáron folyik a hagymatermesztés. Az okok az olcsó - elsősorban kínai - import hagyma térnyerésében keresendők.
A hazai mezőgazdaság számos olyan értéket teremtett, mely egyedi, különleges, magas minőségű és a világpiacon is megállja a helyét. Fontos, hogy ezeket az értékinket megőrizzük és fenntartsuk a jövő nemzedékének is.
Írta: Farkas Anita - Takarékbank Agrárcentrum