agrarszektor.hu • 2020. szeptember 16. 15:00
A területalapon nyújtott támogatások egyik alapfeltétele a minimumkövetelmények betartása, melyet a 10/2015 (III.13.) FM rendelet szabályoz. E szerint az a terület, amelyen mezőgazdasági termelés folyik, de nagymértékű, súlyos lágy szárú vagy fás szárú, vagy nagymértékű, súlyos és maradandó fás szárú gyomosodás észlelhető, a vizsgált támogatási évben nem támogatható. Mindezek közül, ha a területen nagymértékű, súlyos és maradandó fás szárú gyomosodás tapasztalható, azt a MEPAR-ban nem támogatható területté kell átsorolni, olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.
A nagymértékű, súlyos, fás szárú gyomosodás esetén a fás szárú gyomnövény bármely szomszédos földterületre történő átterjedése tapasztalható, vagy a földterületen 100 db/hektárt meghaladó mértékben található olyan fás szárú kultúra, amelynek lombkorona alatti területe nem tartalmaz legeltethető vegetációt. A fás szárúak eltávolítását követően a terület a vegetációs idő alatt mezőgazdasági művelésre alkalmassá tehető. A maradandó fás szárú gyomosodás a fentiekkel megegyező, azzal a különbséggel, hogy a fás szárú gyomnövény eltávolításával a terület a vegetációs idő alatt mezőgazdasági művelésre nem tehető alkalmassá, írta meg a NAK.
A nagymértékű, súlyos lágy szárú gyomosodás akkor tapasztalható, amikor a lágy szárú gyomnövény bármely szomszédos földterületre átterjed, vagy a területen virágzó veszélyes gyom található, vagy a földterület 50%-át meghaladó mértékű lágyszárú gyomnövény található.
De melyek is ezek a veszélyes gyomnövények, amik a tarlókon, a táblaszéleken virágba borulva a támogatás elvesztését eredményezhetik adott év vonatkozásában?
Az aranka fajok a szulákfélék családjába tartoznak. Az élősködő növény népies nevei: fonalfűnyűg, görényfű, herefen, herefojtó, köszvényfű, lucernakosz - hogy csak a legfontosabbakat említsük. A filigrán növény magja a talajban csírázik, majd szára a fény felé törve addig tekeredik-csavarodik, mígnem megtalálja megfelelő támaszát. Szépen rácsavarodik és kiszívja belőle a táplálékot. Ezt az adott növény aztán vagy túléli, vagy nem.
A selyemkórót, vagy más néven vaddohányt a méhészek kedvelik, annak ellenére, hogy a mezőgazdasági területen a veszélyes gyomnövények közé sorolják. Ez egy egyre jelentősebb invazív gyomnövény, amely főként a laza szerkezetű, homokos talajokon fordul elő. Észak-Amerikában őshonos. A selyemkóró évelő növény, könnyen szaporodik magról és a gyökérsarjak segítségével egyaránt. Megfelelő védelmet csak a gyökéren keresztül is ható készítmények biztosíthatnak ellene. Nagyon nehéz kiirtani, mivel föld alatt is terjeszkedik, sarjtelepeket hoz létre, így könnyen kihajt, ha a föld felett visszavágjuk.
S a veszélyes gyomnövények sorába tartozik a mindenki által jól ismert parlagfű is. Allergén hatása miatt közegészségügyi okokból is irtandó növényként tartjuk számon. terjedése igen intenzív, mint ismeretes. A parlagfűről számos ismeretterjesztő hír olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján is.
Az Agrárkamara minden gazdának azt ajánlja, hogy a fentiek szerint alaposan nézze át a területeit, és gyomosodás esetén tegye meg a szükséges lépéseket minden fél érdekében.