Takarék Agrár24 • 2020. szeptember 30. 07:00
Elsőként egy találós kérdés: mi az, ami a kukoricánál jobban ellenáll a hőségnek, kevesebb vízzel nagyobb termést ad, rezisztens a kukoricabogárra, alacsonyabb inputigényű és vetőmagjának ára is jóval olcsóbb, mindig nagyobb termést hoz azonos száraz termőhelyen, és magasabb a fehérjetartalma?
A helyes válasz a cirok, amelyből hazánkban túlnyomórészt a szemescirok és silócirok ültetvényei találhatóak meg. A klímaváltozás hatásai iránti szkepticizmus eltűnésével párhuzamosan értékelődnek fel a jó stressztűrő és termőképességű növények, így a cirokfélék is. A KITE egy 2018-ban közreadott - "A cirok a jövő alternatív takarmánynövénye" c. - cikke alapján globálisan 42 millió hektáron termelt szemescirok európai területe 700 ezer hektár. Az évente növekvő termelés felfutásának oka részben a kukorica és a szója visszaszorulása, amelynek két fő oka van: részben a klímaváltozás, másrészről a toxinok jelentette veszély. Az elmúlt évtizedekben elsavanyodott talajokban mind nagyobb koncentrációban vannak jelen a káros penészgombák. Ehhez párosul a klíma változása; az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségek, köztük a forró, olykor csapadékos nyár. A párás közeg kedvez egyes betegségek elterjedésének. A szemes gabona és a kukorica különféle toxinjai, a tejelő tehenészetek által felhasznált silókukorica vagy lucerna magas aflatoxintartalma már Magyarországon is okozott gondokat. A rákkeltő gombamérget a penészgombák termelik.
Az ipari alapanyagként, díszállateledelként, szemestakarmányként és szilázsként is felhasználható cirok ezért várhatóan felfutás előtt áll, és a kukoricatermesztésre csak korlátozottan alkalmas területeken lehet jó alternatíva. Az utóbbi években magas fehérjetartalmú és gluténmentes lisztjéből péksütemény ill. puffasztott, extrudált táplálék is készül.
A cirok takarmányként való felhasználása nemcsak a szemtermése miatt lehetséges. Szilázsként hasznosítva szintén kiemelkedő jelentősége van a szárazságtűrésnek, de emellett bőséges, 5-11 t/ha-os hozama és az emészthetősége is fontos szempont a felhasználásában.
A fentiek mellett biomasszaként hasznosulhat, azaz a biogáz előállítására is alkalmas energianövény. Javára szól még, hogy a gabona- és kukorica betakarításához alkalmazott eszközrendszer esetében is felhasználható. Ráadásul még bioetanol is előállítható belőle, főzés és enzimek hozzáadása nélkül.
Hátránya nem is létezik?
Akad azért az is; ezen az égövön csak szezonálisan áll rendelkezésre. A piacon még a kelleténél kevesebb cirokárualapot a tervezhetőség miatt magasabb szintre kell emelni.
Mi a megoldás?
Ahhoz, hogy a növekvő termőterületeken magas hozamú és egészséges, a fenti erényeket továbbvivő hibrideket fejlesszenek, hazánkban is sokat tesznek a kutatók. Az alábbi ábrán a legfőbb EU-s vetőmag előállító országok részesedésének aránya látható.
A keresleti dinamika és az alacsony készletek arra ösztönözték az EU vetőmag-előállítóit, hogy jelentősen növeljék a vetőmagelőállításra szánt területeket. Egy, a közelmúltban végzett felmérés szerint ennek a területnek a nagysága 2020-ban 1705 hektár, ami 58 %-os növekedést mutat az előző évihez képest, és így lehetővé válik a jövő évben várható keresletnövekedés kielégítése.
A vetőmagelőállításban két ország, Franciaország és Magyarország jeleskedik. A fenti arányú terület növekedésből előbbi 70, utóbbi 53%-kal vette ki részét, miközben a termőterületek mérete 895 ha-ra ill. 585 ha-ra emelkedett.
forrás: shorgum-id.com
Írta: dr. Hoóz András - Takarékbank Agrárcentrum