agrarszektor.hu • 2020. október 3. 15:30
Szeptember utolsó hetében egy atlanti eredetű hidegfront végett vetett a késői nyárnak. A fronttal a rég várt eső is megérkezett. A csapadék jótékony hatása leginkább az őszi káposztarepce vetéseknek kedvezett, de a kalászosok talaj előkészítő munkáinak is jót tett. A nappali hőmérséklet már inkább 20 Celsius-fok körül tartózkodik, éjszakánként pedig inkább csak 10 fok, vagy az alá süllyed. A völgyekben egyre gyakoribb a hajnali párásság és a köd. A hét közepén leesett csapadékot gyorsan felitta a száraz talaj, és folytatódnak a kukorica betakarítási munkálatai, valamint megkezdődött az őszi kalászosok vetése is, írta dr. Aponyi Lajos növényvédelmi jelentésében.
A hűvösebbre váltó időjárás nem gátolta az őszi káposztarepce fiatalkori kártevőinek a további terjedését és a károsítás erősödését, olvasható a magyarnovenyorvos.hu oldalán. Az esők ugyan jót tettek az igen heterogén vetések kiegyenlítődésének és a növények fejlődésének, ennek ellenére a bolhafélék kártétele még egy ideig elkíséri a repce növekedését, és sajnos ugyanez a helyzet a repcedarázs károsításával is. A vetéseken az imágók a kelés kezdetétől fogva folyamatosan rakják petéiket, sőt az első álhernyók már ki is keltek. Az elhúzódó peterakás és lárvakelés miatt a kártételi veszélyhelyzet még jó sokáig, a tartósan hideg idő beálltáig fent fog maradni. Az eltérő fejlettségű növényállományban már négyzetméterenként 1-2 db álhernyó is komoly károkat képes okozni.
A repce kelésével párhuzamosan rövid időn belül megjelentek a kelő növényeken a vírusvektor levéltetvek. Az utóbbi években a kutatások bebizonyították, hogy a levéltetvek által terjesztett keresztesvirágú növények vírusai képesek jelentős terméskiesést okozni a repcében, ezért fontos a vírusvektor levéltetvek terjedését már az első szárnyas egyedek és kis kolóniák megjelenésekor megakadályozni. A gyors betelepedést leghatékonyabban az árvakelések eltüntetésével lett volna megelőzhető, de ez az igen fontos tarlóápolási művelet az idén késedelmet szenvedett, akárcsak a kalászos gabonatarlók esetében. Ez a hiányosság már most előrevetíti a hamarosan sorra kerülő őszi kalászos gabonák sorsát, mert a helyenként még most is virító árvakeléseken bőségesen találhatók gabona levéltetvek és a szintén vírusvektor kabócák is.
A mezei pocok nyári és őszi szaporodását a tartós szárazság elősegítette. A legfrissebb információk szerint a népesség szaporodása az ország észak keleti tájegységeiben töretlen, de más körzetekben sem csökkent a pocok populáció. A kártevő most még az évelő pillangósokban és a bolygatatlan árokpartokon, gyepes területeken tartózkodik. Az állat természetéből adódóan azonban hamarosan elkezdődik a pocoknépesség migrációja a repce- és a kalászos vetések irányába. Kezdetben a táblaszegélyeken alakulnak ki a friss kolóniák, majd a szaporodás intenzitásától függően terjeszkednek a vetések belseje irányába. A pockok terjedése a legkönnyebben a táblaszegélyekben akadályozható meg. A veszélyességi küszöbérték ebben az időszakban 2-3 lakott járat 100 négyzetméterenként.