Takarék Agrár24 • 2020. november 10. 07:00
A kukorica árképzésében - a többi árutőzsdei termékekhez hasonlóan - jócskán találunk a majdani tényleges hozamokkal és eredményekkel kapcsolatos szubjektív termelői, illetve felvásárlói várakozásokat is, ahogy az idén márciusban kiadott Agrárláz 2020 kötetünkben is rámutattunk erre.
Már az év elején is megfogalmaztuk, hogy az ármozgások lényegi megértése segít felkészülni a jövőbeli kockázatok csökkentésére, és nem érdemes minden várakozást előre beárazni, különben negatív meglepetés érhet bennünket. Ez az állítás határozottam megállja a helyét aratás után, a kukorica globálisan is mozgalmas évére visszatekintve. A mai bogbejegyzésből kiderül, hogy mit látunk jelentleg a kukoricánál? Mit árazhatnak a piaci szereplők?
Az év eleje, az akadozó vetések mellett is nyugodtan telt, mígnem május, június környékén a mérsékelten gyenge (-1 százalék) kilátásokat - a váratlanul megérkező csapadékkal - felváltotta egy óriási, csaknem 75 millió tonnás terméstöbblet, melyet követett ugyan egy 10 -12 százalék körüli mennyiségi várakozásbeli korrekció, de korántsem akkora, mint amit jelenleg látunk. Azt tapasztalhatjuk, hogy június óta rendületlenül romlanak a globális terméskilátások, ráadásul az északi félteke már konkrét hozamokkal is alá tudja támasztani a szárazság által okozott hozamkieséseket, melyek határozottan rosszabbak a vártnál. Így szeptemberre eljutottunk a júniusi 75 millió tonnás év/év alapú többletből egy 49,5 millió tonnás többletig amire a világpiac igencsak hektikusan reagál, mivel korábban, május és szeptember között csaknem 14 százalékot emelkedtek a chicago-i árutőzsdén az jegyzések.
Az európai piacokon még erőteljesebb drágulás látszik, mint az Egyesült Államokban, mivel Franciaországban és Kelet Európában komolyan megsínylették a hozamok a kiadós aszályt, csak úgy, mint Kazahsztánban vagy Dél Afrikában. Ukrajnában jelenleg örülnek, ha a tavalyi 36 millió tonnás termés után idén meglesz a 30 millió tonna, az idei gyengébb hozamok következtében. Ugyanakkor Romániában is körülbelül 40 százalékos a kiesést, 10 millió tonnát becsülnek idénre.
Mindazonáltal, nem szabad csak az időjárásból és a termelési adatokból kiindulni, mert az gyakran félrevezető lehet, ha a fogyasztást és a rendelkezésreállást figyelmen kívül hagyjuk. Az alábbi ábrán látható, hogy a globális termelés 3 - 4 éve stagnál a zárókészletek ugyanakkor 4 éve csökkenő tendenciát mutatnak, a rendelkezésreállás tehát csökken.
Nem mehetünk el Kína mellett sem szótlanul, ahonnan olyan hírek jönnek, hogy a sertésállományuk már megközelíti az afrikai sertéspestis járvány előtti szinteket, egy a sertéshús hiányban megerősödött brojler állománnyal, ezért óriási mennyiségeket vásárolnak kukoricából is, ugyanis a kukorica 90 százalékát takarmányozási célokra fordítják.
Aratás után, a hazai terméskilátásokat tekintve a gazdálkodók igazából nem tekinthetnek egy rossz év elé, egyelőre még mindig rekordtermés elé nézünk, ha csökkenő kilátásokkal is, miközben az árak érdemben magasabbak a tavalyinál (kivéve, akik alacsonyabb árszinten már lekötötték az értékesítésüket). Az ármozgás "furcsaságok" idén is megtörténtek, mint ahogy a jövőben sem lesz ez másként. Ezért kell komplexen és analitikusan figyelni a piaci folyamatokat, híreket, hogy idővel azokból magunknak is tudjunk okszerű következtéseket levonni, egy adott évben nyereséges értékesítési stratégiát kialakítani.
Összefoglalva az idei év már leginkább Dél-Amerikáról és Kínáról fog szólni, hogy előbbiben a kedvezőtlen időjárás kapcsán a másodvetések betakarítása mikorra tolódik, illetve hogy utóbbi milyen elánnal folytatja felvásárlásait. Mindeközben az árak emelkedése megtorpanni látszik, valószínűleg az idei tény termést már egyre pontosabban árazza a piac.
Írta: Dózsa Gergely, Takarékbank Agrárcentrum
A szövegben előforduló adatok: https://www.fas.usda.gov/data/search?f%5B0%5D=field_commodities%3A14