agrarszektor.hu • 2020. november 12. 13:30
A hunyor ültetése a kertben: így néz ki a fekete hunyor, az illatos hunyor és a pirosló hunyor. Melyik lesz a kedvenced: az illatos hunyor, a fekete hunyor vagy a pirosló hunyor?
Új ötletet keresel a kertészkedéshez? Az elmúlt évek egyik legnagyobb divatjává vált a hunyor ültetése. Nem is csoda, hiszen egy varázslatos, misztikus szépségű virágról van szó, ami a hóvirág mellett a tavasz egyik legszebb virágos növénye. Cikkünkben bemutatjuk, milyen hunyor fajták őshonosok Magyarországon és milyen közkedvelt megjelenésű virágokat ültethetünk. Eláruljuk, hogyan történik a hunyor ültetése és a hunyor gondozása, milyen hiedelmek kapcsolódnak hozzá!
A hunyor misztikus legendája
A hunyor minden fajtája kifejezetten mérgező növénynek számít, ezek közül is kiemelkedően mérgező a fekete hunyor. A hunyor már az ókorban is ismert, népszerű virág volt: spirituális jelentőséget tartottak neki, az ősi hiedelmek szerint elűzte a gonosz szellemeket. A hunyor gyökerét gyógyászatra is használták, az abból készült port a középkorban alkalmazták görcs, fülzúgás és téboly ellen. A fekete hunyor mondája egészen időszámításunk kezdetéig nyúlik vissza, amikor is egy leány, afölött érzett bánatában, hogy nem tudott ajándékot vinni Betlehembe a Kis Jézus születésére, könnyét a földre hullatta, amelyből egy szál fekete hunyor nőtt ki.
A hunyor jellemzői, származása
A hunyor egy kétszikű, a boglárkafélék családjába tartozó, fehér, zöldes vagy színes, figyelemfelkeltő virágzatú, téli/koratavaszi növény. Előfordulásuk Közép- és Dél-Európára, Törökországra, a Kaukázus vidékére, a Balkán-félszigetre és a Távol-Keletre jellemző; számos fajtája, példádul a kisvirágú hunyor, a pirosló hunyor, vagy az illatos hunyor Magyarországon is fellelhető. A hunyor évelő, alacsony- vagy középmagas növény, levelei tenyeresen összetettek, ölbefogott tőlevelekkel. A hunyor virága fajtától függően több színben is előfordul, sugaras szimmetriájú, szirmai kanál- vagy tölcsér alakú mézfejtők, benne hosszú, sárga porzók találhatóak, a virág csészelevelekkel körülvett.
A hunyor még a fák lombfakadása előtt virágzik, általában januártól márciusig, így a 20-50 cm magasságú növény kellő mennyiségű napsütéshez jut az avarban. A hunyor minden része mérgező, hatóanyaga különösen a szívet és az idegrendszert terheli. Mivel a hunyor ritka, Magyarországon minhárom fellelhető fajtája (illatos hunyor, kisvirágú hunyor, pirosló hunyor) védett!
A hunyor ültetése, szaporítása, gondozása
A hunyor az ibolyához, hóvirághoz hasonlóan nagyobb tömegben mutat jól, önmagában nem figyelemfelkeltő jelenség. A hunyor a félárnyékot és a jó vízáteresztő-képességű talajt kedveli leginkább. Ültethetjük boltban vásárolt magról, de szaporíthatjuk egyszerűen tőosztással is. Ha a hunyor ültetése magról történik, figyeljünk oda arra, hogy csak 2-3 éven belül fog bekövetkezni a virágzás. A hunyor nem csak szabadföldben, hanem cserépben is megél, ebben az esetben figyeljünk a megfelelő vízellátásra, de ne hagyjuk álló vízben! A hunyort ne ültessük át a virágzást követő két hónapon belül, különben lerövidíthetjük a növény élettartamát! Ügyeljünk arra, hogy ne nőjön a hunyor fölé túlságosan másik kultúrnövény vagy gyomnövény, ugyanis az elfoghatja a napot, elszívhatja a tápanyagot előle. A hunyor szabadföldben jól bírja a vízhiányt, akár egy hétig is eléldegél locsolás nélkül.
Az illatos hunyor
Az illatos hunyor Magyarországon a Mecsekben és annak környékén él. Zöld virágtakaróval borítja a talajt, illata a bodzára emlékeztet. Az illatos hunyor a hóvirággal egyidőben nyílik, virágai 5-7 cm nagyságúak.
A pirosló hunyor
A pirosló hunyor később, március-április során bontja ki szirmait, virágai egy leheletnyit nagyobbak, 6-8 cm átmérőjűek. A pirosló hunyor virágai kívülről ibolya-lila, vagy zöldes-bordós árnyalatot öltenek. Magyarországon megtalálható az Északi-Középhegységben, a Visegrádi-hegységben és a Pilisben is.
A kisvirágú hunyor
A kisvirágú hunyor a Dunántúl hegy- és dombvidékein őshonos, legnagyobb mennyiségben a Vértesben fordul elő; különösen a bükkös, tölgyes erdőket kedveli. Alacsony, maximum 25 cm magasságúra nő, nem alkot egybefüggő bokrot, ugyanis a kisvirágú hunyor hajtásai egyesével bújnak elő. Levelei nagyok, virágai kisebbek, maximum 4-5 cm nagyságúak, illattalanok, zöldek, sok porzóval a közepükön.
Fekete hunyor, "a karácsony rózsája"
A fekete hunyor, minden hunyor fajta közül a legmérgezőbb, valójában hófehér virágot bont, maga a "fekete hunyor" elnevezés a fajta fekete gyöktörzsére utal. Decembertől márciusig virágzik, örökzöld, 15-30 cm közötti magasságú növény, az árnyékos helyeket kedveli, ahol bokrosodik.