Ez ám a szenzáció! Több ezer éves almára bukkantak egy ásatáson

MTI • 2020. november 13. 17:00

Bécs legrégibb, 4000 éves almájára bukkantak.

Az osztrák főváros Oberlaa negyedében egy újkőkorszaki település maradványait tárták fel egy ásatáson, amikor két formátlan gombócot találtak a szakértők. Közelebbről megvizsgálva kiderült, hogy egy elszenesedett vadalma maradványairól van szó. A leletről a bécsi régészeti intézet és a bécsi Agrártudományi Egyetem (Universität für Bodenkultur Wien - Boku) számolt be.

December 3-án rendezi a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely idén egész napos, közel 10 órányi szakmai programot kínál online módon. Az eseményen két párhuzamos szekcióval, több mint 50 elôadóval, és rengeteg témával várjuk a résztvevôket. Az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvénye egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetérôl, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetôségekrôl, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevôknek lehetôségük lesz online élôben követni az egész napos konferenciát, szavazni tudnak, illetve lehetôségük lesz networkingre és kapcsolatépítésre is. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, a Portfolio Agrárszektor Konferenciát!

A feltárt földműves település időszámításunk előtt 2400 körül volt lakott. A kőkorszaki gyümölcs az alma legrégebbi ismert bizonyítéka osztrák földön. A lelet körülményei arra utalnak, hogy szándékosan vitték a környező erdőkből a településre, ahol valószínűleg elraktározták télire.

Az alma el van felezve, és nyilvánvalóan megaszalták. Ismerünk hasonló, Svájcban talált leleteket, melyeket eredetileg háncsra felakasztottak, és levegőn szárított aszalt gyümölcsként raktároztak el

- mondta Marianne Kohler-Schneider, a Boku archeobotanikusa. A vadalmák az újkőkorszakban kedvelt tápláléknövények voltak és fontos vitaminforrást jelentettek a téli hónapokban. A bécsi almát egy aszalón megszáríthatták, ám eközben beleeshetett a tűzbe, ezért végül a szemétgödörbe dobták, így őrződött meg több ezer éven át.

A kép csak illusztráció (Forrás: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)

Elszenesedett gabonamagvakat és állati csontokat is feltártak a régészek, akik így új információkat szerezhettek az újkőkori Oberlaa lakóinak életéről.

A földművelés mellett, amely olyan gabonákon alapult, mint az alakor, a tönkebúza (más néven kétszemű búza) és az árpa, a szarvasmarhák, sertések, birkák és kecskék tartása is fontos szerepet játszott az életükben

- mondta Martin Penz, az ásatás vezetője. A településen textilkészítéssel is foglalkoztak, szőttek-fontak. Az újkőkorszaki Oberlaa lakói gazdasági és kulturális kapcsolatokkal rendelkeztek elsősorban a Kárpát-medencében, amiről a kerámialeletek is árulkodnak - emelte ki Penz.

Gyümölcstermesztést azonban nem folytattak az itt lakók. A feltárt alma minden bizonnyal egy európai vadalma (Malus sylvestris). A kultúrnövényként termesztett alma elődei a tudósok szerint csak évezredekkel később érkeztek meg Közép-Európába.

Címkék:

alma, erdő, gyümölcs, földműves, bizonyíték, település, maradvány,