Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A búza- és a kukoricaexport töretlen Lengyelországba és a déli országokba, de nagyon keresett a napraforgó is, ennél a terménynél már 150 ezer forint feletti tonnánkénti árakról is lehetett hallani a piacon - mondta a Világgazdaságnak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. A kukorica 58-62 ezer forint közti áron cserél gazdát, és a búzák is 60 ezer forint fölötti áron találnak vevőre, sőt, a javító minőségű búzára már tonnánként 70 ezer forintos kötések is születtek.
Alapvetően határozza meg a piaci lehetőségeket, hogy számottevő terméskiesések voltak Európában: Franciaországban mintegy 10 millió, az Egyesült Királyságban nagyjából 5 millió, a szomszédos Romániában körülbelül 2-3 millió tonnával arattak kevesebb búzát a szokásosnál, ami élénk keresletet generál a piacon - mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. A magyar búza hagyományos vevőjének számító Olaszországban is keresett a kenyérgabona, emellett pedig a belföldi, ipari felhasználási igény is emelkedett. Ezért most jó ára van a terménynek, és az exportot ösztönzi a forint gyengülése is - tette hozzá.
A malmoknak meg kell fizetniük azokat az árakat, amelyeket a világpiacon el lehet érni, s amely a malmi minőségű, nagyobb tételeknél lassan a 65-66 ezer forintot is meghaladja - mondta Lakatos Zoltán. Ahhoz képest, hogy a szezon elején 50 ezer forintról indultak, ez jelentős drágulás. A jelenlegi lisztárak körülbelül 56-58 ezer forintos tonnánkénti búzaárat feltételeznek - vetítette előre egy hamarosan bekövetkező újabb lisztáremelés lehetőségét. A kukoricánál hasonló a helyzet: az etanolfeldolgozók beszállítva már 60 ezer forintnál is többet adnak egy tonna kukoricáért - ismertette Lakatos Zoltán.
Szerencsére nagyon jó termés volt az idén Magyarországon, a magas átlagoknak köszönhetően a szokásosnál kisebb területen is megtermett 8,2-8,3 millió tonna kukorica, mert azok az esők, amelyek a búzának már nem használtak, nagyon jól jöttek a kukoricának. Árnyalja azonban a képet, hogy a termelőknek nagyobb költségeik voltak a szárítással. A betakarítás idején a szokásosnál jóval magasabb víztartalmat pedig az okozta, hogy a szeptemberi aszály olyan mértékben szárította ki a kukorica levélzetét, hogy a növény nem tudta leadni a vizet.
Ezt erősítette meg Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) tanácsosa is. A betakarítás kezdete körülbelül két hetet csúszott, majd a csapadékos időjárás is akadályozta az aratást. Novemberben a szárítókapacitások a maximumon voltak - szemben a tavalyival, amikor nem volt szükség a víztartalom mesterséges csökkentésére -, ami azon az ágon is költségnövekedést okozott, hogy egy 2019-es szabályozás miatt a földgáz-rendszerhasználati díjak az októberihez képest emelkedtek. A gázkonzorciumokon keresztül viszont az ezekbe beszálló termelők legalább a gázárat tudták csökkenteni.
Csősz Tibor azt is elmondta, hogy az őszi betakarítású növények aratásának sokkal kedvezőbb előjelekkel vágtak neki a gazdálkodók, mint a nyári aratáskor, de a napraforgó miatt például csalódniuk kellett, az nem hozta a várakozásokat, és még a korábbi évek szintjét sem érte el az átlagtermés. Az említett magas árak nyilván ezt is tükrözik.
