Takarék Agrár24 • 2021. február 24. 07:00
2020 év elején úgy tűnt, hogy hatalmas gabonatermésre számíthatunk, nyárra pedig hirtelen "bezuhant" a termelés és megnőtt a vásárlási kedv. Ennek megfelelően reagáltak is a gabonaárak: először meredeken zuhantak, azután pedig komoly emelkedésnek indultak. Nyár közepére már az is kiderült, hogy az időjárási viszontagságok mekkora kárt tettek az északi félteke gabonaállományaiban, illetve a déli féltekén milyen időjárási feltételek mellett fejlődhetnek az elvetett növények.
De mit gondolhat egy mezőgazdasági termelő egy olyan év után, mint a tavalyi? Kétségtelen, hogy a tavalyi és jelenleg is tartó rally-ba a koronavírus járvány - készletfeltöltések zajlanak - is jócskán bezavar, ugyanakkor a klíma és a megszokott időjárás is változásban van, megnövekedett a szélsőséges időjárási jelenségek előfordulása és intenzitása.
Miért is fontos ez?
Az időjárás, meghatározó szerepet tölt be a növények fejlődésében, így a termesztési adatok alakulásában is, ami számunkra leginkább a hozamokban és az egyes termésmennyiségekben nyilvánul meg. A várható betakarítási mennyiséget, a termés-előrejelzéseket a termelési cikluson keresztül egy dinamikus folyamatként kell felfogni, amelyet rendszeresen a valósághoz - vagyis az időjárás hatásaihoz - kell igazítani, annak függvényében, hogy az kedvezően, avagy kedvezőtlenül hat a növény fejlődésére.
Kritikák az előrejelzésekkel kapcsolatban
A kritikák hallhatóak az USA-ban és Európában is, a gazdák újra és újra felvetik, hogy az USDA becslések és előrejelzések követhetetlenek, következetlenek és hiányolják a transzparens kommunikációt. Az is felmerült már a gazdákban - leginkább Európában -, hogy akár valamiféle manipulációra is szolgálhatnak az USDA jelentések, ideértve a gabonaárak befolyásolását is. De vajon, ez hosszú távon is lehetséges?
A betakarítási becslések alapja nagyrészt minden országban és régióban hasonló. A kiindulópont az ősszel, vagy tavasszal elvetett területekre vonatkozó becslések, amelyek nagyrészt a gazdálkodók felmérésein alapulnak, ami kiegészül műholdas, drónos megfigyelésekkel és az innen kapott adatok értékelésével. Ezeket a termesztési adatokat további felmérések révén rendszeres időközönként frissítik -, amiket ezután mérésekkel és összehasonlítással validálnak.
Miért állítják be folyamatosan a hozamokat?
A betakarítási becslések fontos adata a várható hozam, mely erős függésben van a vegetációs időszak időjárásától. Gondoljunk csak a tavaly éveleji aszályára, ami után mi sem gondoltuk volna, hogy a búza hektáronkénti átlaghozama elérheti az 5 tonnát. Alapvetően gabonatermés estében az első nagyon korai becslések a korábban feltételezett termőterületek - előző évek átlaga - nagyságán és a hosszú távú átlaghozamokon alapulnak. Ezt ugyanakkor az egyes évek kiugró termőterületi változásai torzíthatják és így állhatnak össze a tavalyihoz hasonló előrejelzési- és becslési hibák.
A globális búzapiac nagyon szorosan összekapcsolt piac, az árakat a legfontosabb exportkereskedelmi központokban alakítják ki. Tegyük hozzá, hogy az EU a betakarított mennyiségének csaknem negyedét, Oroszország pedig több mint a felét a világpiacon kell, hogy értékesítse. Terméstől függően Németország búzatermésének felét szintén exportálja, ahogy hazánk is. Ez óriási hatással van az adott hazai piac árképzésére. És vissza is térhetünk a termőterület, időjárás változókra a termésmennyiség vonatkozásában.
Ha változnak az adatok, természetesen változnak az árak is, és ezt senki sem tudja igazán önállóan befolyásolni. A határidős piac ideális esetben az összes elérhető információt tartalmazza a terményről és azonnal tükrözi a globális, valamint regionális adatok legkisebb változását is.
Forrás: https://www.agrarheute.com/
Írta: Dózsa Gergely - Takarékbank Agrárcentrum