Tóth Enikő • 2021. július 14. 13:30
Megindult a keleti gyümölcsmoly rajzása, ami Magyarországon rendszeresen előforduló, veszélyes károsítónak minősülő, többnyire évente három, esetleg négy nemzedékes kártevő. A negyedik, szeptemberben rajzó, áttelelő nemzedék kialakulása időjárásfüggő.
A gyümölcsmolyok közül a keleti gyümölcsmoly (Grapholitha molesta) rajzása folyamatosan emelkedő tendenciát jelez, károsítása a hajtásvégeken és a gyümölcsön egyaránt megfigyelhető az őszibarack fákon, a gazdák nagy felháborodására. A feromon csapdák heti fogása most meghaladja a heti 65-80 darabot.
Ez egy polifág kártevő, elsősorban alma, körte, birs, kajszi- és őszibarack, nektarin, cseresznye, meggy, szilva, ringló, mandulaalma a fő célpontja. Az első nemzedék hernyói a fiatal hajtások csúcsába hatolnak be, és az így megrágott hajtások elhervadnak, mézgásodnak. A további nemzedékek lárvái már elsősorban a gyümölcsöt támadják meg. A hernyók részben a gyümölcs felszínét, illetve belül a mag körüli részét rágják meg. A károsodott gyümölcs ugyancsak mézgásodhat. Életmódjuk szerint hernyó alakban telelnek át a fák törzsének kéregrepedéseiben készített szövedékgumóban. Az első nemzedék rajzása általában április közepén kezdődik. A második nemzedék repülése június közepétől, a továbbiaké július végétől, illetve augusztus végétől várható. A nyári nemzedékek rajzása többnyire egymásba mosódik. A lepkék délután és este repülnek, tojásaikat a levelekre, hajtásvégekre, valamint a gyümölcsre rakják.
A védekezést a rajzáskezdettől számított 14-20 napon belül, illetve a tömeges rajzást követő 7-10 nap elteltével, a lárvák tömeges kikelésekor célszerű megkezdeni. A védekezés a rajzáscsúcs és a hernyók tömeges kikelése időszakában igazán hatékony. Védekezzünk feromon csapdákkal! Csapdák kihelyezése április közepétől már célszerű. A diszpenzereket és a ragasztós lapokat kb. 6-7 hetente cserélni kell, lehetőleg ne a várható rajzáscsúcs közelében, emellett ellenőrizzük a csapdákat legalább két hetes intervallumokban. Számoljuk össze az adott időszakban befogott molyok számát és jegyezzük fel, így ezekkel az adatokkal meghatározható a rajzásdinamika és a szükséges beavatkozás ideje. Ha a csapda kevés molyt fog be a tapasztalati rajzáscsúcsok idején is, az kis fertőzöttségre utal. Ilyen esetben kiskertekben néhány további csapda kihelyezésével a molyok befoghatók és a populáció permetezés nélkül is kontrolálható, így kímélhetjük környezetünket.