agrarszektor.hu • 2021. szeptember 5. 16:30
Egyre hűvösebb van, hajnalban már kifejezetten hidegnek mondható az idő, így lassan legfőbb ideje, hogy a nyár elején a kertbe költöztetett szobanövényeket visszavigyük a lakásba. Ugyanakkor fontos tisztában lennünk azzal, hogy a beköltöztetés nem merülhet ki annyiban, hogy fogjuk a növényt, és csak úgy betesszük a szoba finom melegébe. Megmutatjuk, mi a teendő.
2020-ban az egyes áruházak adatai szerint a Phalaenopsis orchidea volt a legtöbbet eladott növény, ezt követték a nagyobb méretű zöld növények, mint például az anyósnyelv, a dracéna, de a szobanövények között a trópusi levéldísznövények (fikuszfélék, Monstera, páfrányok) is népszerűek voltak. A trend idén annyiban változott, hogy korábban főleg ajándékba vitték őket, és elsősorban virágzó növényeket, idén pedig a "maradj otthon szellemében" a levéldísznövények törtek élre - írja a HelloVidék.
A megnövekedett szobanövényforgalom során olyan növényekből is többet vásároltak, amelyeket nyáron szokás szerint kirakhatnak vagy ültethetnek a teraszra, balkonra, télre pedig vissza kell őket vinni a lakásba. A levegő hőmérséklete egyre alacsonyabb, ezért hát ideje körülnéznünk odakint, hogy mely virágokat szükséges a hidegebb hónapokban a lakásban, szobahőmérsékleten tárolni, és melyek azok, amelyek a zordabb körülményeket is elviselik a szabadban. Ha bentről vittük ki a növényt, szinte biztos, hogy vissza is kell költöztetnünk, mielőtt beállnak a hajnali fagyok, de fontos bizonyos szempontokat figyelembe venni, sőt nem hagyhatunk néhány nagyon fontos lépést sem a beköltöztetés során.
Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mikor kell bevinni télre a növényeket? Az alapszabály a következő: a cserepes növényeket minél később vigyük be, és amint lehet, vigyük ki őket. Általában véve, a növényeknek jobb kint, mint bent, a bentlét ugyanis rendellenes helyzet a számukra, amit stresszként élnek meg. Az angyaltrombitát, a murvafürtöt, a hibiszkuszt és a kunkort például védenünk kell a fagytól. A selyemmályva, a kefevirág, a kasszia, a citrus, a teacserje és az ólomgyökér elviseli az enyhe fagyot. A szívósabb növények, mint például a japán babérsom, a Norfolk-szigeti fenyő, a szamócafa, az európai ciprus, a japán naspolya, a babér, az olíva és az opáljuhar a közepes fagyokat is eltűrik.
A télikertben pedig szigorúan ügyelnünk kell a higiéniára! Havonta egyszer tisztogassuk meg a növényeket ugyanúgy, mint a bevitelük előtt. Január végétől a kártevőkre is figyeljünk, mivel a pajzstetvek már ez idő tájt megjelenhetnek, február elejétől pedig takácsatkák, karmazsintetvek és levéltetvek is csatlakozhatnak hozzájuk. A télikertben biztosítsuk a megfelelő átteleltetési hőmérsékletet. Itt is fontos lehet a fagyfigyelő telepítése, mivel ha túl magasra emelkedik a hőmérséklet, fagymentes szellőzésről kell gondoskodnunk. A nagy, üveges télikertek február elejétől különösen melegek lehetnek. Teleltetéskor azonban óvnunk kell a növényeket a nagyobb hőmérséklet-ingadozásoktól. Arra is vigyázzunk, nehogy idő előtt vigyük ki őket!
Ezeket a növényeket a kemény fagyokban is nevelhetjük
A leánderek, a cserjés margitvirág (Argyranthemum), a selyemmályva (Abutilon), az ólomgyökér (Plumbago), a rozmaring, a mirtusz, a fügekaktusz, a főnixpálma, a Washington-pálma és az akáciák még a -5 °C-os hideget is elviselik. Éppen ezért ezeket rendszerint akár november elejéig is a szabadban tarthatjuk.
Még ennél is edzettebbek
Akár -10 °C-ot is átvészel a kamélia, a gránátalma, a babér, a babérsom (Aucuba), az enyvesmag (Pitto-sporum), a gyapjasnaspolya (Eriobotrya), egyes jázminfajok (pl. Jasminum mesnyi, J. officinale), a csillagjázmin (Trachelospermum), az olajfa, a szamócacserje (Arbutus), az araukária (Araucaria) és a kenderpálma (Trachycarpus). Ezeket ráérünk akkor a házba vinni, amikor már igazán teljes erejével megérkezett a tél. Azt viszont mindenképpen tartsuk szem előtt, hogy az idősebb, nagy dézsába ültetett növények olykor egyáltalán nem könnyű súlyúak, mozgatásukhoz célszerű kis kézikocsit használni. A selyemmályvát és a gránátalmát érdemes még a tél beállta előtt erőteljesen visszametszeni. A korallcserje (Erythrina) egyéves hajtásait 10 cm-es magasságig vágjuk vissza. Ezt a növényt egyébként teljesen szárazon, 5 °C hőmérsékleten kell teleltetni, a helyiség esetleg teljesen sötét is lehet.
Az igazán érzékeny, trópusi növényeket lehetőéeg fűtött szobába vigyük télre. Az összes többi szobanövénynek viszont kedvezőek a balkonnövényeknél már említett, világos pince nyújtotta körülmények, az 5-10 °C körüli hőmérséklet. A legjobb feltételeket természetesen télikertben vagy fagymentes termesztőházban teremthetjük, de ezek hiányában a picében is kitűnően telelhetnek a növényeink. Amikre nagyon figyeljünk, ha bevisszük a növényeket:
- Növényzuhany: a vastagabb levelű, szárú növényeket törölgessük át egy nedves ronggyal, a többit növénypermettel fújjuk be. Így az esetlegesen a leveleken vagy a szárakon tanyázó bogarak, kártevők lemosódnak a növényről, és nem kerülnek be a lakásba. Mivel bent könnyebben terjednek a különböző növénybetegségek, és a rovarok is kedvelik a lakás melegebb klímáját, semmiképp ne hagyjuk ki ezt a lépést.
- Fényigénynek megfelelő elhelyezés: A növények fejlődéséhez elengedhetetlen a fény, ezért amikor a lakásban helyezzük el őket, próbáljunk olyan helyet találni nekik, ami a fényigényüknek éppen megfelelő. Ősszel és télen egyre kevesebb a napsütéses órák száma, de ilyenkor a növények is lassabban növekednek, a táplálékigényük is kisebb.
- Kerüljük a fűtőtestet: Figyeljünk arra, hogy a virágok ne közvetlenül a fűtőtest mellé kerüljenek, ha pedig padlófűtésünk van, ne állítsuk őket közvetlenül a járólapra, mert könnyen kiszáradhatnak. Ha azt vesszük észre, hogy a növény száradni kezd, hullajtja a levelét, vagy épp a virágcserépben lévő földje szikkadt ki, akkor a növénynek túl meleg a környezete, ezért érdemes pár fokkal hűvösebb helyre átrakni.
- Huzat kerülése: Azt is tartsuk szem előtt, hogy a huzat sem tesz jót nekik, így a szellőztetést csak rövid ideig végezzük, ha van az ablak közelében növény. Ugyanez vonatkozik az ajtóra - legyen az bejárati- vagy erkélyajtó. Ezekre a területekre nem érdemes növényt helyezni, hiszen nagy odafigyelést igényel, hogy itt ne fázzon meg a virágunk.
- Ne öntözzünk túl: Míg nyáron a szabadban szinte mindennap igénylik az öntözést, addig az őszi időszakban már kisebb a növények vízigénye a szokottnál. Figyeljünk oda arra, hogy ne öntözzük túl, és felezzük meg a nyáron megszokott öntözési gyakoriságot, de a talaját is rendszeresen ellenőrizzük. A túllocsolás ugyanis a penészedést is okozhat a talaján, vagy egyszerűen kirohad a növény.
- Tápoldatozás: Ebben az időszakban már nincs, vagy kevés tápoldatozásra van szüksége a szobanövénynek, persze fajtától függően. De maximum két-három hetente tápoldatozzuk. Ahogy pedig közeledik a tél, el is hagyhatjuk ezt a tevékenységet, mivel a növényünk télen pihen alapjáraton.